A Magyar Jazz Szövetséget Gonda János alapította 1990-ben. 1992-ig volt az elnöke. Neki köszönhető, hogy egy a jazzművészeket átfogó szervezet létrejött, amiben nem csak jazz-zenészek a tagok, hanem jazzkedvelők, zenei szakemberek, szervezők, támogatók is. A szövetség célja, hogy népszerűsítse a jazzt, valamint hogy a jazzművészeti műveket hazai és nemzetközi színtérre vigye. Támogatja a szakmai találkozókat, workshopokat, fiatalok fellépéshez juttatatását.
Az egészségügyi állapota miatt Gonda Jánost nem tudtam megkérdezni a szövetségről, de az őt követő három elnököt igen. Így megtudhatjuk, ami eddig sehol máshol nem jelent meg, mire a legbüszkébbek munkásságuk alatt, mit köszönhet nekik a jazz szakma. Először az 1992-1999 között elnökölt Kőszegi Imrét, - aki nem mellesleg épp a Magyar Jazz Ünnepét indította el elnöksége alatt,- majd László Attilát, aki 1999 és 2005 között vezette a Jazz Szövetséget, végül, de nem utolsósorban Márkus Tibort kérdezem, aki 2005 és 2013 között volt a Magyar Jazz Szövetség elnöke.

• MagyarJazz: Mit jelent számodra a Jazz Szövetség? Miért vállaltad el a vezetését?
• Kőszegi Imre: Hiúságból vállaltam el . Nem volt soha tisztviselő szerepem, ízig-vérig zenész vagyok. De miután Gonda János után engem kértek fel, ez büszkeségre adott okot. Szerettem volna az ő tevékenységét továbbfolytatni.
  Mit jelent nekem? Ez nem egy rossz dolog. Fontos, hogy minél többet tudjanak játszani zenekarok, és lehetőleg ne csak a szövetség vezetőinek a zenekarai, hanem mindenki, ahogy régen is.
  
  
• László Attila: A Jazz Szövetség a hazai zenei élet olyan civil szervezete volt ’99-ben is, amin keresztül meg lehetett szólítani a műfajt, és a jazz is könnyebben tudott megszólítani másokat. Közeli zenész barátaim és a műfajban tevékenykedő kollégáim bizalma megerősített abban, hogy elvállaljam a Szövetség vezetését. Mindig is közel állt hozzám a jazz muzsikusok zenéről alkotott felfogása, az egymás közötti kommunikációjuk, a laza, de elkötelezett hozzáállásuk. Úgy éreztem, hogy egy ilyen szervezet pont azokban a dolgokban tud segíteni, amik a kreativitást kereső művészeknek nem feltétlenül az erősségük: szervezés, a munkájuk értékeinek megbecsülése a hazai zenei életben. Szerintem kimondottan jó az, hogy a Szövetség civil szervezet az elejétől fogva, a vezetőség társadalmi munkában végzi a munkáját, és nem közvetlen anyagi érdekek mentén.
  
  
• Márkus Tibor: Mert a Jazzszövetség célkitűzését (lásd két kérdéssel alábbi válaszom) magam is szívügyemnek érzem. Azelőtt is próbáltam ezeket a célokat támogatni a magam lehetőségeivel, ezért nagyon nagy megtiszteltetésnek – és persze nagyon nagy feladatnak – éreztem, amikor megválasztottak a Magyar Jazz Szövetség elnökévé.

• MagyarJazz: Milyen tevékenységek fűzhetők a nevedhez, és melyikre vagy a legbüszkébb?
• Kőszegi Imre: Első tevékenységem volt, hogy pénzt szereztem a Magyar Jazz Ünnepére, és együtt meghoztuk a döntést, hogy minden évben megrendezésre kerüljön, ahol sok jazz-zenész juthat szerepléshez. Annak idején még nem lehetett állami támogatást szerezni, ahogy manapság, így ez egy nagyon nehéz út volt. Stefánia Palotában tartottuk az első ünnepet, ha jól emlékszem. Akkor még nem voltak jazz klubok, ahol minden nap jazz szólt.
  A másik, amire büszke vagyok, hogy létrehoztunk egy díjat 1992-ben, ami a jazz-zenészeknek szól. Ez lett a híres gitárosról, Szabó Gáborról elnevezett díj. Első évben az ajánlásomra szavazták meg Kovács Gyula dobosnak posztumusz ezt a díjat. Jó emlékként maradt meg, hogy megjelentek a gyermekei, hogy átvegyék ezt a díjat. Azt nagy dolognak tartom, hogy a mai napig megmaradt, és minden évben egy ragyogó zenész kapja meg.
  
  
• László Attila: A legbüszkébb talán azokra a dolgokra vagyok, amiket az elnökségem idején a javaslataimra sikerült létrehozni, és azóta is folyamatosan működnek 15 éve.
  Ilyen pl. a Lakatos „Ablakos” Dezső ösztöndíj, mely a fiatal pályakezdő, kiemelkedő tehetségű jazz zenészeknek juttat havi támogatást. Az ösztöndíj elnyerésének feltételei hasonlóak a klasszikus zenészek számára kiírt Fischer Annie ösztöndíjéhoz, de itt annyi a különbség, hogy ezt nem csak főiskolát vagy egyetemet végzett zenészek nyerhetik el. Büszke vagyok arra is, hogy az ötletem alapján annak idején megrendeztük a Jazz Zeneszerző és Hangszerelő Versenyeket és a Jazz Combo Versenyeket, melyek évenként váltakozva kerülnek megrendezésre. Ezek azóta is sikeresen működő, sok kreativitást felszínre hozó rendezvényei a Szövetségnek. A legközelebbi combo verseny éppen a közeljövőben lesz, kiírása a héten jelent meg. Büszke vagyok arra is, hogy annak idején különös figyelmet fordítottunk a vezetőséggel arra, hogy ne csak a Szövetség zenész tagjai legyenek szereplői az eseményeknek, koncerteknek, hanem a hazai jazz aktív résztvevőinek minél szélesebb köre is. A Jazz Szövetség anyagi keretei akkoriban eléggé korlátozottak voltak, de a lehetőségekkel megpróbáltunk minél jobban élni a korrektség jegyében, és a műfaj képviselőinek jó érzése fontos volt számunkra.
  Ez a civil szervezet ’90 óta folyamatosan működik. 
  
  
• Márkus Tibor: Én inkább úgy fogalmaznék, hogy a Jazzszövetség eredményei elnökségem alatt. Ugyanis ezek nemcsak az én tevékenységeim és eredményeim, hanem a mindenkori vezetésé. Mindenkinek voltak ötletei, de közösen dolgoztunk ki mindent, persze személyekre kiosztva a tevékenységeket. Ezek közül elnökségem ideje alatt a legfontosabbak:
  • Delegáció küldése az Oktatási és Kulturális minisztériumba a Jazz Grémiummal közösen
  • A Magyar Jazz Ünnepe önálló rendezvénnyé emelése (azelőtt más rendezvényekhez csatolódott), később kiterjesztése vidéki városokra, majd külföldi, magyarok lakta területekre
  • Jazzoktatási intézmények hallgatói fellépési lehetőségeinek támogatása többek közt a Magyar Jazz Ünnepén
  • Jazzoktatási intézmények hallgatóinak részvételi támogatása jazztáborokban (Lamantin, Bodajk, BJO tábor, Sepsiszentgyörgy)
  • Oktatás, ismeretterjesztés. A Debreceni Egyetemen rendszeresen, valamint mesterkurzusok és előadások Budapesten és vidéki városokban
  • Külföldi kapcsolatok kiépítése. Jazzmozdony koncertsorozat román jazzművészekkel, Jazz for Sale rendezvénysorozat a Visegrádi 4-ek országaival, felvétel az Europa Jazz Network szervezetbe, Jazzahead Bréma, EJN Glasgow, Istambul
  • A Magyar Jazz Napja létrehozása Zsoldos Béla kezdeményezésére
  • A Pernye András-díj alapítása László Attila kezdeményezésére

• MagyarJazz: Mit gondoltok, miért volt fontos a magyar jazz számára, hogy Gonda János 1990-ben kijárta a Jazz Szövetség megalapításának lehetőségét?
• Kőszegi Imre: Gonda Jánosnak nagy érdemei vannak, mert nem csak a Jazz Szövetséget hozta létre, hanem előtte az iskolát is, ami először konziként működött, majd főiskolává és végül egyetemmé alakult, így egy magasabb művészi szintre került a jazzművészet. A főiskola után már egyértelmű volt számára, hogy egy szervezetbe csatlakozzanak a jazz-zenészek, akkor már a kapcsolatai segítségével könnyebb feladatnak bizonyult ennek a létrehozása. Ez furcsa mód senkinek nem jutott eszébe előtte, még a nagy zenészeknek sem, akik mindenhol játszottak.
  
  
• László Attila: Gonda János nagyívű és hosszú távú elképzelésekben gondolkodott a hazai jazz élettel kapcsolatban. Ennek része volt a Szövetség megalapítása is, csakúgy, mint annak idején a jazztanszakon történő oktatás főiskolai szintűvé alakítása.
  
  
• Márkus Tibor: Mert létrehozta a műfajjal foglalkozó egyetlen országos hatókörű, nyitott, nonprofit társadalmi szervezetet és kitűzte azt a célt, hogy fellendítse a magyar jazzéletet, elismertesse hazai és nemzetközi fórumokon, segítse a fiatal jazzmuzsikusok kibontakozását.

• MagyarJazz: Hadd kérdezzem meg, ma mit tartanátok a legfontosabbnak, ha épp most volnátok elnökök?
• Kőszegi Imre: Ugyanazt tartanám, mint az elnökségem alatt, hogy minél több zenész jusson fellépési lehetőséghez. Örülök, hogy a fiatalok továbbviszik a Szövetséget.
  
  
• László Attila: A műfaj megfelelő elismertetését a hazai zenei életben az elért zenei teljesítmények alapján. Ez évtizedes probléma, sokszor aztán vannak bíztató jelek, és sokszor kell megállapítani azt is, hogy hopp… ugyanúgy nehézségekkel találják magukat szembe a műfaj képviselői, mint korábban, pedig azóta is sok ragyogó eredmény született.
  
  
• Márkus Tibor: Szerintem a Jazzszövetség most a legjobb irányba halad. Bágyi Balázs kiváló elnök, és amióta átvette tőlem a stafétát még jobban bővítette és fejlesztette a Szövetség tevékenységét. Persze itt sem kell elfeledni, hogy a jelenlegi elnökség is kiválóan végzi a munkáját.

• MagyarJazz: Kőszegi Imre kapta idén a Gonda János-díjat, melyet László Attilának 2015-ben, Márkus Tibornak 2018-ban ítéltek oda a kiemelkedő tanári és szellemi tevékenységéért. Áprilisban lett volna a hivatalos átadási ceremónia, de a koronavírus eltörölte, így októberben adják át a BJC-ben ’A Magyar Jazz Ünnepén’. Nem találtam a dátumot a programok között. Kérlek, mondd el, melyik nap, mikor veheted át ezt a díjat.
• Kőszegi Imre: A Gonda János-díjat október 9-én 19 órakor vehetem át.
  De nem csak én, hanem Ráduly Mihály a Szabó Gábor-díjat és Kerekes György a Pernye András-díjat.

• MagyarJazz: Nem idetartozó kérdés, de mostantól mindenkitől megkérdezem, mert a jazz-zenészeket érinti, vita is kialakult miatta: milyen nevet adnátok a Máté Péter-díjnak és miért épp azt?
• Kőszegi Imre: Erről már volt szó a szövetségben, és akkor is azt mondtam, hogy maradjon a Liszt Ferenc-díj, mert nem kell különválasztani a jazz és komolyzenei díjat, hanem minőségi zenéért járó díjat kell adni, ez pedig a Liszt Ferenc-díj. Már elég régen ilyen magas szinten folyik a tanítás a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Jazztanszékén, és egyre több tanult fiatal végez. Ezért tartanám a Liszt-díjat továbbra is meg. Talán nem volt véletlen, hogy eddig Liszt-díjat kaptak a jazzművészek is.
  
  
• László Attila: Külön díj kellene a jazz műfaj számára ugyanazokkal a feltételekkel, de más néven! Vukán György-díj. Vukán György komoly életművel rendelkező, mindenki által elismert, világszínvonalú hazai jazz muzsikus, zeneszerző volt.
  
  
• Márkus Tibor: Seiber Mátyásról nevezném el, mert ő alapította a világ első jazztanszakát 1928-ban (Weimarban).

Köszönöm az interjút!

A Magyar Jazz Ünnepe:

2020. október 07.
Belépő: 1500 HUF

19.00 MJSZ combo verseny győztese, Bolyki Tamás zenekara
20.00 MÜPA Jazz Showcase különdíjas zenekara a Shinterz
21.00 Horváth Albert az “Év fiatal jazz-zenésze” és a Jazzfed Quartet

2020. október 08.
Ingyenes

Iskolák bemutatkozása:
19.00 Egressy Béni Református Zeneművészeti Szakközépiskola
20.00 Budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola Jazztanszék
20.45 Kodolányi János Főiskola Művészeti Tanszék
21.30 LFZE Jazztanszék

2020. október 09.
Belépő: 2900 HUF

19:00 MJSZ díjátadó
19.30 Halper Quintet
20.30 Lakatos Ágnes Special Zone
21.30 Kollmann Gábor – Pintér Zoltán Quartet

2020. október 10.
Belépő: 2900 HUF

19.00 Coltrane Legacy (Szabó Gábor-díjas Ráduly Mihály ajánlásával)
20.30 Vörös Tamás Projekt
21.30 Fusio Group

A rendezvényre lehetőség van négynapos bérletet váltani: 5000 HUF
A program változhat.

 Fotó: Sztraka Ferenc, Irk Réka, Márkus Tibor