Ismerjük őket: a szaxofonos Soso Lakatos Sándor, a zongorista Oláh Dezső, a bőgős Oláh Péter. Mindnyájan ahhoz a generációhoz tartoznak, amelyet lassan muszáj a középnemzedékhez sorolni, és ez leginkább a karakteres, kiforrott hangjukban, stílusos vonalvezetésükben és remek összjátékukban nyilvánul meg. A Gimme 5 című darab érdekessége, hogy Soso itt EWI-n is játszik (elsőre úgy hat a hangja, mintha egy Moog szintetizátor szólna), és ha valakinek, neki érdemes kézbe vennie a fúvósszintetizátort, mert képes kihasználni az általa nyújtott lehetőségeket.

A lemezre került hat darab változatos dinamikájú, és mindenkinek bőven jut lehetősége szólózni. Bár az anyag az említett post-bophoz kötődik, néhol kitekint az avantgárd jazz irányába is. Kár, hogy mindössze 38 és fél perc a játékidő, de a végeredmény kerek és egységes, a végén semmiképp nem érezzük úgy, hogy cserben lettünk volna hagyva. Nehéz a Kárpát-medencében efféle kortárs jazzt játszani, mert egész egyszerűen itt nincs benne a levegőben azoknak a mindennapoknak a hangulata, amelyek akár Kendrick Scott vagy Otis Brown III művészetét szükségszerűen meghatározzák, színezik, aromásítják. Formailag rokon törekvések hajtják a Bágyi Balázs New Quartetet is, de más megélések adják a végső „vibe”-ot.

A záródarab felcsendülésével nyer igazi magyarázatot a lemezcím, a 2020, ami több, mint a keletkezés évének megjelölése. David Attenborough dokumentumfilm-címével élve: Az év, amikor a Föld megváltozott. Rubato kvartettjáték előtt Bágyi Balázs olvassa fel versét a világjárvány sújtotta bolygón való továbbélésről, a reményről. A sorok angolul szólnak, és nem vagyok róla meggyőződve, hogy nem lett volna hitelesebb magyar nyelven előadni ezeket a gondolatokat. Világos, hogy a jazz anyanyelve mindig is az angol lesz, itt azonban másról van szó. Személyes tragédiákról, de legalábbis frusztrációkról, félelmekről, létbizonytalanságról. Ezek a mondatok – miközben nehéz lenne vitatkozni igazságtartalmukkal – nem tudnak olyan drámai mélységekbe nyúlni, mint ahová poétikusabb eszközökkel, a közlő és befogadó anyanyelvén le lehet hatolni. Ám a zenei anyag sem ezt, a dráma megidézését célozza, inkább a remény hangjai rezonálnak benne – a tény maga, hogy ez az album létrejöhetett, a helyzet reményteliségét mutatja.

Tom-Tom Records, 2020

1. Rubato Prayer
2. Song for Bella
3. Tricky Juice
4. Lyric Song
5. Gimme 5
6. 2020

Közreműködnek:

Lakatos Soso Sándor – szaxofon, EWI
Oláh Dezső – zongora
Oláh Péter – bőgő
Bágyi Balázs - dob