fbpx

Új utakon / ViO – Equanimity – A Futuristic Jazz Tale

2022. január 02.

Nyilván örök kérdés a jazz világában, hogy merre tart a műfaj, milyen fejlődési pályát jár majd be, várhatóan.

Sok minden más mellett ebből a szempontból is érdekes Haraszti Viktor friss CD-je. A muzsikus beszélt már a pályakezdéséről egy korábbi interjúban, amelyet Irk Réka készített vele. Itt azt is elmondta, miként került Hollandiába, és hogy eresztett gyökeret ott. Izgalmas életút tárult az olvasó elé, Haraszti Viktorról, az eredetileg klasszikus végzettségű klarinétosról azt is tudni lehet, hogy amikor elcsábította őt a szaxofon, főként Parker és Coltrane játéka hatott rá. De Davist is ott tartotta az ikonok sorában, persze ő trombitás volt, nem szaxofonos.

Az Equanimity különleges lemez. Nyugodtan tekinthetjük programzenének, amennyiben is tükrözi azt a sajátos katasztrófa-hangulatot, amely most a világot jellemzi, a megfékezhetetlennek tűnő járvánnyal és az egyre szorongatóbb környezeti problémákkal együtt. A káosz és a túlélés kérdése áll filozófiailag a lemez középpontjában. A zene a fúziós jazz fundamentumára épül, amennyire Haraszti Viktor nyilatkozataiból és itt-ott elcsíphető felvételeiből tudni lehet, elsősorban ebben a műfaji szegmensben építette fel a pályafutását Hollandiában. Alapjában véve szóló produkció az Equanimity, Haraszti Viktor tenorszaxofonon, EWI-n, klarinéton, fuvolán, s egyebeken játszik rajta, ki nem hagyva a digitális technika lehetőségeit sem, de három partner is közreműködik a lemezen. Felbukkannak, ebben vagy abban a számban, de a főszerep, vagy mondjuk úgy inkább, a hangsúlyozottan domináns szerep, mindig Haraszti Viktoré. Az egész lemezt különös, már-már misztikus zenei szövet jellemzi. Amelyben sokszor különféle elektronikus effektusok, illetve az ambient elemei vegyülnek. A ritmikai képletek a fúziós jazz tipikus képletei, azzal a megkötéssel, hogy több helyen is inkább leegyszerűsített formában, és visszafogott dinamikával, de kellő változatossággal kísérik a kialakuló zenei folyamatokat. Az így kialakult textúra fölött lebegnek Haraszti Viktor improvizációi, amelyekben a felvételi technikának köszönhetően olykor önmagával folytat rögtönzött párbeszédet, például klarinéton.

Az Equanimity programzenei jellegét erősítik, sőt, teszi egészen konkréttá Lisa Marie Simmons két nagy recitativója is, egyrészt a világ komor változásairól, másrészt a mindenütt dúló járványról. A lemez kapott egy alcímet is, a koncepció még pontosabb értelmezhetősége miatt: A Futuristic Jazz Tale. Sejthető, hogy ez a CD egy hosszabban elhúzódó, de határozottan kibomló folyamat fontos állomása. Aki ezt a lemezt hallgatja, az azt veszi észre egy idő után, hogy óhatatlanul is képi asszociációkat köt a különben komor atmoszférájú zenéhez. Haraszti Viktor Irk Rékának adott interjújában is beszélt egy új, ma még nehezen körvonalazható műfajról, amely a kép, videók, megrendezett és megszerkesztett klipek, és a zene az eddigieknél sokkal attraktívabb szintézisét jelenti. Ki tudja, még mi járul ehhez a technológiai forradalom, és a digitális világ áldásaiból, de biztos, hogy a klasszikus művészeti ágakat, mint például a költészetet, illetve a poézist is magába olvasztja az új forma. Legalábbis Equanimity tanúsága szerint… Haraszti Viktor és munkatársai már folytattak idevonatkozó kísérleteket, nem is eredménytelenül. Olyan ez, mint amikor megszületett a film, mint gyökeresen új művészeti ág. Ismeretlen volt, de talányosságában is izgatóan érdekes. Hogyan is lehetett volna még csak halvány fogalma akkor, több mint száz évvel ezelőtt az akkori közönségnek arról, hogy egyszer – a filmnek is köszönhetően – lesznek olyan, képernyőre varázsolható kalandjátékok, amelyek abszolút valósághű környezetet rajzolnak nézőjük elé, és amelybe beléphetünk mi magunk is, és nemcsak átélhetjük az akciókat, de alakíthatjuk is azokat, merthogy a szereplőikké válunk.

Jósolni nehéz, de a civilizáció nagy kérdései mellett elkötelezett, új műfajt ígér az Equanimity.

 

ViOmusic, 2021

 

Felvételek:

  1.  Intro;
  2. Chapter One;
  3. Chapter Two;
  4. Chapter Three;
  5. Chapter Four;
  6. Chapter Five;
  7. Chapter Six;
  8. Chapter Seven;
  9. Epilogue (for Blue)

 

Közreműködők:

Viktor Haraszti - tenor szaxofon, EWI, klarinét, fuvola & banszuri, billentyűs hangszerek,TC-Performer, hang
Dave King - dob (3.)
Marshall Curtly - ujjdob (4., 5.), elektromos dob, shaker (6.)
Lisa Marie Simmons - ének (2., 4., 5.)

 

 

 

 

 

Jazz koncertek - Jazz Concerts in Hungary

H K Sze Cs P Szo V
29