A Magyar Zene Házában április 11-én adták át az Artisjus Zenei és Irodalmi Díjakat. Összesen tíz zeneszerző, szövegíró, valamint alkotói közösség munkáját ismerték el. Az irodalmi díjazottak között volt Kornis Mihály és Krasznahorkai László.

Az Artisjus 26. alkalommal díjazza a legkiválóbbnak ítélt kortárs zeneszerzőket és szövegírókat azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmet a kimagasló zenei-művészeti teljesítményekre és az ezekbe fektetett szerzői munka jelentőségére. Az elismerés presztízse többek között abban rejlik, hogy a pályatársak ítélik oda a díjakat a kitüntetett művészeknek.

          Alkotói életműdíj: Az Artisjus Alkotói Életműdíj a kortárs magyar zenei és irodalmi élet egyik legrangosabb szakmai elismerése, amelyet az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület alapított 2001-ben. A díjjal a kiemelkedő, hosszú távú, meghatározó alkotói tevékenységet és életművet ismerik el.

László Attilát nem kell bemutatni a jazzkedvelő olvasóinknak, hiszen számtalan interjú jelent meg már vele a Jazz.hu magazinunkban.  Az Artisjusnál a Műfaji Besoroló Bizottság és a Könnyűzenei Átdolgozó Bizottság tagja.  Az alábbi interjúban beszél a díj fontosságáról és a fiataloknak is üzen a díjazott művész.

 - Mit szeretnél, hogy a fiatal zenészek továbbvigyenek abból, amit te képviselsz?

Szerintem fontos, hogy felismerje egy zenész azt, hogy mik azok, amik őt személy szerint igazán megfogták és erre a pályára irányították. Ezek az élmények meghatározóak, érdemes megtartani őket, és „előhívni” az érzést különböző zenei helyzetekben. A közösségi zenélést fontosnak tartom, kisebb, vagy nagyobb létszámú zenekarokban is. Be tudja aranyozni az ember életét hosszú távon. A jazz lényegéhez tartozik a valós idejű zenei kommunikáció lehetősége, annak minden izgalmával együtt. A zeneszerző munkája és a zenei koncepció is fontos ebben.

 - Az életműdíj sokaknak lezárás, másoknak új kezdet. Te hogyan éled meg ezt a kitüntetést?

Az Artisjus Könnyűzenei Alkotói Életműdíj komoly szakmai elismerés, sokat jelent a számomra! Visszanézve, alkalmam volt különböző jazz stílusokban, zenei összeállításokban kipróbálni és megvalósítani a saját elképzeléseimet. Mindig nagyon fontos volt számomra a saját szerzeményeim előadása. Az elmúlt 50 évben 13 önálló jazzlemezem jelent meg a zenéimmel, írtam big band szerzői albumot, idehaza elsőként háromtételes jazz gitárversenyt. Ezek a darabok lemezeken, online felületeken jelentek meg, koncerteken is bemutattuk őket. Közben nagyon jó partnerekkel dolgozhattam.
Szeretném folytatni ezt a sokszínűséget, ami nagyszerű tud lenni, ha van mondanivaló és a résztvevők „szerepüknél vannak”.

- Mennyire nőtt vagy csökkent a jazz elismerése? Az Artisjusnál a műfaji besorolás mennyire változott az évek alatt? Nem tudom, hogy a stílusok szerinti szétválasztás idetartozik-e, egyáltalán van-e ilyen az Artisjusnál vagy csak a komolyzenét a könnyűzenétől választjátok el?

Szerintem sokat javult a helyzet. Az Artisjusnál a szerzők műveivel kapcsolatban működik egy besorolás, amelyben a beérkező és forgalmat hozó darabok között meg van különböztetve a jazzműfaj. A jazz műveket pl. a zenei apparátus nagysága vagy a ráfordított munka alapján külön értékeli egy bizottság, hasonlóan a komolyzenéhez.   

 - Ha az Artisjus életműdíjad egy üzenet lenne a fiatal zeneszerzők felé, mi lenne az, amit mindenképpen üzennél nekik?

Tartsanak ki amellett, amit igazán a sajátjuknak éreznek, vagy amivel azonosulni tudnak.
A kreatív ritmikus zenélés csodálatos dolog.

Az Év Junior Könnyűzenei Alkotója Gerlóczy Zsigmond zongorista és zeneszerző lett, akivel reméljük, hamarosan sikerül interjút készítenünk. Pályáját a teljes egészében improvizált szólóestek jellemzik: kilencéves kora óta ad rögtönzött koncerteket, az improvizációt zeneszerzői eszközként használja. Zenei gondolkodásában a különböző stílusok, a klasszikus zene, a jazz és a világzenei hatások közötti átjárás kap hangsúlyt.

Gratulálunk minden díjazottnak!

Fotó: Sztraka Ferenc, Irk Réka

Pontos leírást ITT talál.