12 years ago The Voicingers festival was born to serve music, musicians and music lovers, and to cherish the hunger for live music experience, both among performers and listeners. The Voicingers Festival supports the work of young professionals whose artistic path has already begun. Last year we could enjoy also in Hungary the workshops, jam sessions and concerts in Fonó in September. And this year a fantastic Hungarian percussionist, András Dés was invited to teach and to a concert.

Rendhagyó lemezajánlóra inspirált Brad Mehldau. Régóta vallom: a jazz valójában gondolkodásmód és életforma. Azok szeretik, akiknek az élet legizgalmasabb kihívása a tehetség kipróbálása, a határok keresése. Számukra az endorfin termelésének leghatásosabb módja a váratlan szituációk megélése, a megoldása pedig a teremtő kreativitás. Ezért marad mindig rétegműfaj, mert az emberek többsége nem így él és gondolkodik.

Szeptember 23-án két fiatal adott koncertet Nagykanizsán a Gerő Cukrászdában. Egyikük a zalaegerszegi születésű, New Yorkban élő 31 éves Angyal Laura énekesnő, zeneszerző és dalszövegíró. A duó másik tagja a kanizsai Gayer Mátyás zongorista, aki Londonban él. A három helyszínből álló koncertkörútjukat Zala megye három településén mutatják be. Angyal Laurával a koncert előtt beszélgettünk.

A HARMÓNIA JAZZMŰHELY a Budapest Jazz Clubban szeptember 25-én, pénteken 20 órai kezdettel bemutatja: Elek István Quartet feat. Veininger Kristóf

Ebben a részben egy olyan zenészóriásról és CD-jéről lesz szó, aki kiemelkedően jelentős szerepet játszott a jazz fejlődésében és egy korszak, a bebop létrejöttében. Ez a zenész Thelonious Monk és a Genius of Modern Music című CD-jét mutatom be, amelynek zenei anyaga 1947-ben és 48-ban került felvételre. Eredetileg a Blue Note lemeztársaság adta ki a számokat, majd ültette át azokat CD-re.

A forradalom leverése után Amerikában letelepedett művész öt évtizedes távollét után 2006-ban tért vissza Budapestre és azóta is tevékeny résztvevője a hazai zenei életnek. Hosszú külföldi tartózkodása során mindvégig megőrizte magyarságát, és minden alkalmat megragadott, hogy a forradalomról zeneművek, koncertek révén megemlékezzen. (Budapest 1956 c. zeneműve évente hangzott el a forradalom Los Angelesben lévő emlékművénél tartott ünnepségeken.)  Most sem tesz másképpen és Forradalmi sorozat címmel új, eredeti öt tételes modern kortárs zenei projektjével állít emléket a magyar történelem kiemelkedő eseményének.

Bár hölgyek esetében nem szoktuk firtatni az életkort, de hősnőnk nyugodtan letagadhatna legalább egy évtizedet. Így aztán sztoikus nyugalommal fogadja félévszázados „fennállását”, és olyan koncertet adott zenészbarátaival pénteken este, amelyben megmutatta, hogy művészete mennyire különleges színfolt a hazai jazz palettáján. Igyekszem is minden fellépésén ott lenni, legutóbb tavaly november 24-én élvezhettük játékát ugyanitt, amelyről mi is beszámoltunk ezen a fórumon.

Ahogyan mondani szokás „angyal szállt át” a klub felett kedden este, mert a magyar jazz három kiemelkedő muzsikusának koncertjén olyan élményben volt része a vírus-hiszti ellenére megjelent szépszámú közönségnek, amely tényleg nem mindennap adódik bárhol is a világon.  Mint aki gúzsbakötésből szabadult, hihetetlen vehemenciával játszott, és ünnepelte meg születésének 30. évfordulóját minden idők legkiemelkedőbb hazai triója.

A minden évben megrendezésre kerülő big band napot áprilisról elcsúsztatták szeptember 20-ára, tehát most vasárnap kerül sor a 2. kerületben erre az előadásokból, szakmai programokból és koncertből álló egész napos eseményre.

A Kada (és a későbbi Kada Ad Libitum) egyike a progresszív zenei törekvések legkitűnőbb hazai zenekarainak.  A gitáros-zenekarvezető, egyben a hazai akusztikai szakma kiemelkedő képviselője, Válik László hangmérnök immáron harminc éve alapította a Kada együttest, amely azóta is búvópatak módjára létezik. Egy évtizede már, hogy koncerten nem találkozhattunk velük, de a tavalyi őszön egy szenzációs albummal jelentkeztek. A rejtélyes cím a Hamvas Bélától (Scientia Sacra) is ismert fogalom, a Csinvat azt a hidat jelenti, amely összeköti a láthatót és a láthatatlant, a szellemi és anyagi világot, az Eget és a Földet.

Múlthét pénteken pótolhatta be márciusban a korlátozások miatt elmaradt koncertjét Bencze Alma a Budapest Jazz Clubban. Ahogy az elmaradt márciusi koncertre, a Harmónia Jazzműhely ősszel újra beindult jazzpéntekjére meghirdetett eseményre is tavaly alakult kvartettjével kapott lehetőséget, melyben a fellépést megelőző napokban egy változás történt. A dobos Richter Ambrust máshová szólította a kötelesség, őt Joubert Flóra helyettesítette, a többiek viszont, a formáció zongoristája Gyárfás Péter, és bőgőse, Miskolczi Márk eljöttek, és a Bencze Alma Quartet egy remek, jó hangulatú koncertet adott.

A műfaj évszázados történetében ez az egészen egyéni hangvételű zenész olyan jelentős hatást gyakorolt a zongoristákra, mint Miles Davis a trombitásokra vagy John Coltrane a szaxofonosokra. Az intellektuális jazz legnagyobb képviselője olyan lírai, árnyalatgazdag, „impresszionista” stílust fejlesztett ki, amelynek visszafogott, melankolikus hangvétele merőben eltért az akkoriban népszerű virtuóz jazzpianistákétól. Játéka az egyensúlyt kereste a szenvedély és az értelem között.

Az idei évben a járványhelyzet kihirdetése után rengeteg koncert és fesztivál maradt el világszerte. A Nemzetközi Jazznap hazai programjait is törölni kellett. Nagykanizsán a Vörös Niki Quartet és Subicz Gábor fellépését terveztük április 30-ikára, amit most szeptember 11-én tartottunk meg. Személyes koncertélményemet az alábbiakban osztom meg a magyarjazz.hu olvasóival.

A zenésznek a zene nem csak hivatás, kenyérkereset vagy megszállottság, de mindenek felett örömforrás. A MagyarJazz újabb sorozata keretében munkatársunk, Pallai Péter kérdezi a magyar jazzvilág nagyjait, mi az a tíz zenedarab, amit a legszívesebben hallgat saját épülésére, amikor éppen nem szakmázik?

Szeptember 3-ára virradóra meghalt Kósa Zsuzsa. A szomorú hírt húga osztotta meg a közösségi portálon. Az 1968-ban a jazztanszakon elsőként végzett három énekesből – Kósa Zsuzsa, Miklósi Péter, Papp Márta – őt tartották a legnagyobb tehetségnek. Legtöbbet talán a Benkó Dixieland Banddel koncertezett, de fellépett a Vukán trióval, Pege Aladár, Kovács Gyula, Gallusz György zenekaraival, és ahogy mondani szokták, még sokan másokkal. Az 1943-ban született énekesnő állapotáról már augusztusban aggasztó hírek érkeztek, betegsége súlyosbodott, végül álmában érte a halál.