Valahol azt olvastam, Mathias Eick előző ECM-lemeze, a Ravensburg tematikus folytatásának szánja új albumát, vagyis nem ellenezné akár a Ravensburg 2 címet sem. Valljuk be, nem túl bíztató kezdet: egy lemez, mely csupán egy másikkal való összehasonlításban létezik, annak mintegy a megnyújtása – olyan ez, mintha ars poetica helyett szegénységi bizonyítványt állítana ki magáról egy előadóművész, és még csak nem is idézőjelbe téve, avantgarde gesztusként. Rossz előérzetünket támasztja alá a lemez szokatlan rövidsége is: 40 perc alatt marad a hétszámos gyűjtemény, miközben a kiadótól az ennél jóval hosszabb műsoranyagokat szoktuk meg.

Kalmár Zoltán nevét honlapunkon eddig a koncertnaptárban, és jó esetben a programajánlók között találhatták olvasóink. A koncertbeszámolókban, mint minden jazzrajongónak kihagyhatatlan, vagy legalább fontosnak ítélt események törzslátogatójaként volt említve, aki természetesen mindig ott van, aki érdeklődik a jazz meghatározó muzsikusai, és új útjai iránt. Ő volt, aki saját költségén dobfelszerelést vett a korlátozó intézkedések után újra nyithatott iF-nek, hogy szorult helyzetbe került társainak ne kelljen felszerelésük, azaz munkaeszközük szállításáért fizetniük.

Szeptember után már februárban újra sor került a Magyar Jazz Szövetség közgyűlésére, mert az előző évben csúsztatni kellett a covid miatt, idén pedig visszakerült az eredeti februári időpontra. A Szövetség életműdíjait is kiosztották, amit Zsoldos Béla, Zsoldos Mária és Binder Károly kaptak az idén.

A zenésznek a zene nem csak hivatás, kenyérkereset vagy megszállottság, de mindenek felett örömforrás. A MagyarJazz sorozata keretében munkatársunk, Pallai Péter kérdezi a magyar jazzvilág nagyjait, mi az a tíz zenedarab, amit a legszívesebben hallgat saját épülésére, amikor éppen nem szakmázik? 

A 2015-ben alapított Jazztanulmányi Kutatócsoport 2021-22-ben folytatja műhelyvitáit a klasszikus önképzőköri formában. Ötödik tavalyi műhelyvitáján a Jazztanulmányi Kutatócsoport kicsit kilépett a [valaha] füstös jazzklubok akolmelegéből, és operettszínházi vizekre merészkedett.

Közhelyesen azt mondhatjuk, minden jó zene helytáll önmagáért, az általa kiváltott elbűvöltségnek és megrendülésnek nincs szüksége zenén túli kiegészítő információkra ahhoz, hogy megvalósuljon. Az életrajzi adatok és a komponálás körülményeinek ismerete a legtöbbször nélkülözhető tudás az esztétikai befogadásban.

Ennek a lemeznek története van. 2022 novemberében lesz a 65. évfordulója a Village Vanguard első élő felvételének, akkor Sonny Rollins koncertjét vették fel. 2007-ben mozgalmas év volt McBride számára: a Carnegie Hallban lépett fel szeptember 18-án pont Sonny Rollins-szal és Roy Haynes-szel (Rollins első fellépésének 50. évfordulóját ünnepelték), és megkereste a Village Vanguard tulajdonosa, Lorraine Gordon az azóta a kortárs amerikai jazz Midas királyává vált bőgőst és basszistát, hogy lépjen fel a klubjában. Egy kikötése volt, mert jól ismerte vonzódását más műfajokhoz, hogy ne legyen funk, ne legyen pop, igazi jazz szóljon. Ekkor alakult meg az Inside Straight, amelyben még Carl Allen dobos, Steve Wilson szaxofonos, Eric Reed zongorista és egy McBride által felfedezett őstehetség, Warren Wolf vibrafonos játszott. Egy hét eredménye egy lemezszerződés lett a Mack Avenue-val.

2018-as album után ismét lemez megjelentetésre készül a Varga Bendegúz Quartet. A február 24-ei Fonó koncertjükön már fognak belőle számokat bemutatni a közönségnek.

A HARMÓNIA JAZZMŰHELY a Budapest Jazz Clubban február 18-án, pénteken 20 órai kezdettel bemutatja: Lakatos Ágnes - Oláh Kálmán Concept

Évi rendes közgyűlését február 19-én, szombaton hívja össze az MJSZ. 

Jon Batiste-ot nem idén jelölték először Grammy-díjra. Nem aprózták el a dolgot – rögtön tizenegy ajánlást kapott, ebből nyolcat nemrégiben megjelent We Are című lemeze kapcsán. Maga a jelölések magas száma is sokat elárul a lemez és az előadó jelentőségéről (csak egyetlen alkalommal fordult elő a történelem során, hogy valaki ennél is több Grammy-nominációt kapott), de azt is érdemes figyelembe venni, hogy a kategóriák milyen széles skáláját fogják át e jelölések a jazztől az R&B-ig és tovább. Az az egyáltalán nem mellékes adat szintén föltűnhet a kritikusnak, hogy Verve-előadót még soha nem javasolták ennyiféle kategóriában Grammyre.

A novemberi első Pege Aladár Nagybőgő Versenyen a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Jazz Tanszékének hallgatója, Gyányi Tamás lett a második helyezett.

A zenésznek a zene nem csak hivatás, kenyérkereset vagy megszállottság, de mindenek felett örömforrás. A MagyarJazz sorozata keretében munkatársunk, Pallai Péter kérdezi a magyar jazzvilág nagyjait, mi az a tíz zenedarab, amit a legszívesebben hallgat saját épülésére, amikor éppen nem szakmázik? 

Winand Gábor tavaly nyáron halt meg tragikus hirtelenséggel. Karosi Júlia ötlete alapján a Magyar Jazz Szövetség a neves énekesről elnevezett versenyt hirdet fiatal énekeseknek.

Gyula egy pesti jelenség volt, igazi egyéniség – öltözködésben, viselkedésben, ahogy beszélt, gesztikulált, ahogyan fehér cérnakesztyűben, mint értékes múzeumi tárgyakat pakolta dobszerelésének összes darabját. Határtalanul népszerű volt, nemcsak kedvelt muzsikus, de azonnali atmoszféra-teremtő rendkívüli színészi adottságokkal rendelkező színpadi figura is. (Mint kiderült közeli rokona volt Somlay Artúr, a magyar színjátszás egyik legnagyobb alakja.) Mint tudjuk, humor nélkül nem lehet élni. Ő aztán értette a humort, pedig bőven lett volna oka a búslakodásra is.