fbpx
Iván Csaba

Iván Csaba

Keszthelyen született, 1981 óta Győrben él. Középiskolai tanár és szabadúszó szakújságíró (témái: a zene, a színház és a film). A Magyar Rádió Győri Stúdiójában hat évig szerkesztette az Akkord című jazzmagazint. Interjúi, koncertbeszámolói és lemezkritikái jelentek meg.
Fontosabb jazz témájú publikációi:
2014: Legyen nekünk jazz! – esszé, a Nemzetközi Jazz Nap pályázatának 1. díját nyerte
2015: Jazztérkép című kötet (szerzői kiadás)
2018: A jazz szerepe a Mediawave fesztivál győri időszakában 1991-2009. – tanulmány, a Magyar Jazzkutatási Társaság felkérésére írta, megjelent a konferencia kötetében

A tavaszi szél állítólag vizet áraszt, de ha ráadásul kelet felől fúj, akkor az utóbbi időben a tapasztalatok szerint Japántól Izraelig tehetségek sorát repíti a jazzvilág színpadára. A trend legalább olyan dominánsan érzékelhető, mint mikor a múlt század első felében Dél-Amerika rúgta be az ajtót, és sok mindent átírt egy kicsit, mára megkerülhetetlen markáns tényezővé vált. Most Szingapúrban keltezett album érkezett, amiből megérthetjük, milyen energiák mozgatják az ázsiai áramlatot. Ráadásul a lemeznek egy fontos magyar vonatkozása is van.

Az 1998-ban alakult győri zenekar idén ünnepli negyedszázados fennállását. Az interjúból kiderül, hogyan motiválta egy volt tanítvány a győri zenekar megalapítását. Van-e hasonlóság egy big band és egy kórus vezetése között? Az is szóba kerül, a karrierépítésben lehet-e szerepe annak, ha egy karmester szeret táncolni? Csorba Jánossal a zenekar alapító karmesterével Iván Csaba beszélgetett.

Rajzfilm eddig csak egyszer kapott helyet a válogatásunkban, de az egy vadiúj produkció volt. Létezik azonban egy magyar animáció, aminek egy jazz+filmes sorozatban szerepelnie kell. Ternovszky Béla munkája, a Macskafogó harminchat éve készült. Ha szilveszterkor megkeresi valaki a netes kínálatban, vagy valamelyik csatornán felbukkan, akkor a gyerekek és a felnőttek is jól fognak szórakozni. A jazz kedvelőinek pedig segítünk, hogy most más szemmel – és füllel – lehessen megnézni. Mert a zenéje érdekes, és a komponista Deák Tamás lévén egyértelműen erős a jazz inspirációja. Ami nekünk jó jel.

A sorozatunk mottója a világ első hangosfilmjében, a Jazzénekesben hangzott el először: Még nem hallottak semmit. Most egy olyan alkotást veszünk górcső alá, amit viszont szinte mindenki ismer, mert igazi botrányfilm volt a maga korában. Zenéjét pedig - aminek fontos dramaturgiai szerepe van - egy kiváló argentin jazzszaxofonos komponálta.

Kodály Zoltán meg volt győződve arról, hogy az emberiség boldogabb lenne, ha mindenki megtanulna zenélni. Fenyves Márk pedig úgy véli, hogy ezt legpraktikusabb a gitározással kezdeni. Ezért elkészítette a programhoz a módszertani útmutatót. Míg a nevezetes módszer kitalálója meggyőződéssel vallotta, hogy nem érnek semmit a bölcs elvek, ha nincs senki, aki szívvel-lélekkel és kellő megszállottsággal úgy tudja ezt közvetíteni, hogy közben még azt is elhiteti hallgatóival, játszani öröm. Boldogabb leszel, ha megpróbálod. A Fenyves Quartet ennek szellemében készítette ezt a lemezt.

A Bécsben élő Dés András megjegyzésére, hogy az osztrák jazzt a magyar közönség szinte alig ismeri, nem könnyű ellenérvet találni. Az, hogy néha eljutunk a Porgy and Bessbe, de jellemzően az oda érkező sztárok kedvéért, még nem bizonyítja, hogy ismerjük az ottani zenészeket, produkciókat. Az 1962-ben Stájerországban született Christian Muthspielről például vajon hányan tudják, hogy képzett klasszikus zenész, kiváló zongorista és harsonás, idővel pedig elismert karmester és komponista lett, miközben a jazz vonzásába került.

A Blue Note a 2020-as első kiadás fogadtatásán felbuzdulva hozta ki a második válogatáslemezt az újragondolt régi Blue Note felvételekből. Az alapötlet ugyanaz: felkérték a brit jazz, soul és R&B szcéna feltörekvő tehetségeit, készítsenek modern feldolgozásokat a maguk szája íze szerint.

Novemberben jelenik meg a Fenyves Quartet új lemeze "The Sweetest Love of All" címmel. A zenekar ötödik születésnapján a negyedik lemez apropóján beszélgettünk a zenekar gitáros névadójával, Fenyves Márkkal. Nem csak az album, hanem az is szóba került, hogy a mai zenei élet melyik sajátossága zavarja leginkább.  

Mi a pálya Emmet? Cohen válasza egyértelmű. Ez az album is Harlem öröksége előtt tiszteleg. A 2020-ban elindított Live From Emmet's Place-szel megírta a GPS-t, a 2021-es nálunk is méltatott Future Stride-dal ezen a nyomvonalon haladt tovább, most pedig felrakta a legfrissebb CD-t a térképre. A fiatal jazz-zongorista generáció egyik „ékköve” úgy tiszteleg a tradíciók előtt, hogy egyben új életre is kelti azokat. Nem régész, aki előás ősi relikviákat megelégedve a leporolással, hanem az „ősi” technikai és kompozíciós hagyományokat követve a jazzreneszánsz művelője.

Mennyi esélye lehet annak, hogy egy 1994-ben életre hívott zenekar, akik elkészítettek egy azóta is roppant népszerű lemezt, a MoodSwinget, és a közönség és a szakma elismerését is kivívva koncerteken is játszották az anyagát, 2020-ban egy új album kedvéért újra összeálljon?

Jazz koncertek - Jazz Concerts in Hungary

H K Sze Cs P Szo V
© 2019-23 MagyarJazz / Jazz.hu szakmai jazzportál, szeretett műfajunk, a JAZZ szolgálatában. All Rights Reserved. • Készítette és kiadásért felelős személy: Irk Réka • Kiadó: Jazzponthu Kulturális Alapítvány • 1122 Budapest, Maros u. 28. • Adószám: 19345684-1-43
Az alapítványnak adományt az alábbi bankszámlára köszönettel fogadjuk: 10700770-73692180-51100005