Örvendetes, hogy a havonta sorra kerülő koncertek iránti rendkívüli érdeklődés miatt indokolt volt bérletek kiadása is. Minden alkalommal telt ház bizonyítja, hogy az utóbbi 30 évben felnőtt jazzbarátok is mennyire kíváncsiak a jazz aranykorának előadóira, akik jó részének – mint azt bevezetőjében Fekete-Kovács Kornél is megjegyezte – napjainkban már születésük centenáriumát ünnepelhetjük.

Ez az egyik legkedvesebb hely számomra az egész világon! - köszöntötte mosolyogva az új zenekarával fellépő Jonathan Kreisberg a közönséget a „Világsztárok a Budapest Jazz Clubban” sorozat égisze alatt létrehozott New York Jazz Fesztivál második koncertjén. Szavai és mosolya őszinte volt, mindkét eddigi koncertjéről kellemes élményeket őrizhet, és ahogy 2017 novemberében a legendás Hammondos, Dr. Lonnie Smith triójával, majd 2018 tavaszán már saját kvartettjével, most is teltház fogadta a Hollán Ernő utcában. Az öt éve itt járt formációból csak a dobos, Colin Stranahan tért vissza, a november 5-én indult európai turnéra a zongorista Marco Churnchetz és a bőgős Phil Donkin került az utazócsapatba.

Az őszi JazzFest Budapest zárónapján Patricia Barber lépett fel zenekarával az előző három nap koncertjeinek helyszínén, az Erkel Színházban. A zongorista-énekesnő hónap elején indult európai turnéján Párizs, majd Wroclaw után, kedden érkezett Budapestre, és még aznap exkluzív, zenés vacsorára, majd ezt követően vele és muzsikustársaival való kötetlen beszélgetésre is lehetőséget kínáló koncertet adott tehetősebb rajongóinak az Aria Hotelben. Szerdára esett, november 8-i, 68. születésnapját kipihenve, csütörtökön frissen fitten és megőszülve köszönthette hét év után az őt lelkesen fogadó hazai közönséget.

Az első Nagykanizsai Nemzetközi Jazz Fesztivál 50 éves évfordulója alkalmából rendezett ünnepségsorozat zárónapján két koncertnek adott helyet a Medgyaszay-ház. A tradíciókhoz hűen idén is változatos programmal készültek a szervezők. Elsőként Varga Bendegúz együttese, majd a Sara Dowling - Gayer Mátyás Quartet lépett színpadra.

A nagykanizsai ünnepi jazzünnep első napját követően került sor a Jazzkanizsa néven futó kétnapos rendezvényre. Az elmúlt hét pénteki eseményeit foglalja össze alábbi írás. Ezen a napon egy plakátkiállításra és két koncertre várta a közönséget a szervező Kanizsai Kulturális Központ.

A hazánkba rendszeresen visszajáró Richard Bona az őszi JazzFest Budapest harmadik fellépőjeként ezúttal új zenekarával érkezett, melyben egy olasz gitáros, Ciro Manna mellett francia muzsikusok, a trombitás Alex Herichon, a billentyűs hangszeren játszó Mica Lecoq és a dobos Nicolas Vicarro kaptak helyet. Ahogy ezen a fesztiválon megszokhattuk, őket is teltház fogadta, ezúttal is színültig megtelt az Erkel Színház nézőtere. 

Háromnapos rendezvényt szerveztek Nagykanizsán az első Nemzetközi Jazz Hétvége 50. évfordulóján. November 9-én emléktáblaavatással és egy mini hangversennyel kezdődött az ünneplés. A második napon a nemzetközi jazz fesztiválok plakátjaiból nyílt kiállítás, amit a Bágyi Balázs New Quartet, majd a Mingus! Mingus! Mingus! formáció koncertje követett. A Jazzkanizsa néven futó fesztivál következő napján elsőként a Varga Bendegúz Quartet és vendége Tzumó Árpád lépett fel. A zárókoncertet a Londonból érkezett Sara Dowling-Gayer Mátyás zenekar adta.

Teltházas koncertről írunk akkor is, mikor a nézőtéren azért akad pár szabad hely. Kedden, az őszi JazzFest Budapest második napján az egy szál gitárral fellépő Snétberger Ferenc koncertjén az ország legnagyobb, a hivatalos adatok szerint 1819 ülőhelyes nézőterén a földszint, az emelet, az oldal páholyok minden székén ültek. A székhelyét 1988 óta Berlinbe helyező, de Budapesten is itthon-otthon lévő Kossuth- és Liszt-díjas, a közelmúltban a Német Jazz-díjjal is kitüntetett gitárművészünk színpadra érkezését is vastaps fogadta, és a négy ráadással közel kétórás játék után, állótapsos ováció közepette inthetett búcsút a közönségnek.

Mottó: Mindig szerettem a népzenéket (eredetiben) és a népi törekvések megjelenését eredendően nem hagyományos közegükben megszólaltatva, az egzotikus hangszereket hallgatni, akár a jazz műfajában is. Ezért is szeretem az úgynevezett etno-jazz stílusait, irányzatait; és nem csak kíváncsiságból! Vannak persze érzelmi kötödéseim: például a belga, lengyel, litván vagy katalán zenékre jobban figyelek, mint másokra.

Régen látott vendégek tértek vissza kedden a Hollán Ernő utcába. A „Világsztárok a Budapest Jazz Clubban” sorozat égisze alatt létrehozott New York Jazzfesztivál első vendégeként a James Carter Organ Trio adott a tradíciók szerint két, egymást követő koncertet, este 7 és 9 órás kezdettel. A zenekarvezető-szaxofonos, ahogy legutóbb az emlékezetes 2019. októberi kettőskoncertjén, a Hammond B-3 orgonán játszó Gerard Gibbs, valamint a dobos Alexander White társaságában érkezett, és most is teltház fogadta.

 Egy nagyon várt esemény valósult meg a Fesztivál Színházban október 26-án este, amely az ECM gondozásban készült, Once Around the Room c. album bemutató koncertje volt. A lemez a jazztörténet egyik legnagyobb dobosa, Paul Motian (1931-2011) születésének 90. évfordulójára készült, erre utal a borítón lévő (A Tribute to Paul Motian) felirat is, de a vírusjárvány miatt a koncertkörútra csak most került sor.

Hétfőn este az Erkel Színházban elkezdődött az őszi Jazzfest Budapest, és négy napon át az ország legnagyobb, 1819 ülőhelyes nézőterének közönsége előtt játszhatnak a jazz csillagai. Elsőként az 1984-ben a Modern Drummer Hall of Fame, a dobos hírességek csarnokába választott, 2005-ben a Berklee Zeneművészeti tiszteletbeli doktori fokozatával elismert, a legjobb kortárs instrumentális album kategóriában 2017-ben Grammy-díj jelölést, majd a következő évben már a díjat is elnyerő Steve Gadd lépett fel zenekarával, és a fesztiválnyitó egyben az első állomása volt a 78 éves dobos legenda kilenc várost érintő európai turnéjának is.

November első napjai, a Mindenszentek ünnepe az összes üdvözült lélek emléknapja, majd a katolikus egyház ünnepnapjából fokozatosan felekezetektől független, az elhunytakról való megemlékezés napjává vált halottak napja, két bensőséges ünnep. Sokan gyertyát, mécsest gyújtanak elhunyt szeretteik emlékére, felkeresik a temetőkben hozzátartozóik sírját, és nálunk ezt a 19. század elejétől meghonosodott szokást nemcsak a katolikusok vették át.

Hébe-hóba ugyan előfordult a múltban is, hogy elsősorban a hölgy énekesek programján fel-feltűnt egy-egy „vocalese” produkció, de arra sohasem volt példa, hogy egy teljes program ennek jegyében zajlott volna le. Kanizsa Gina ennek a vokális irányzatnak a legkiválóbb hazai művelője, aki ilyen műsorokkal már többször kápráztatta el a közönséget.

Valami véget ért, egy folyamat megszakadt.