Elsőként a szerkesztőségi vagy közönségszavazáson a legjobbnak választott művészeket kérdeztem.
Lukács Miklós cimbalomművész a szerkesztőségi szavazásnál az első helyen végzett, a közönségszavazásnál a második lett az ’év különleges jazz-hangszerese’ kategóriában. Az Erkel-díjas zenész a saját Lukács Miklós Cimbiózis Trión kívül többek közt játszik még a Dresch Quartetben, Borbély Mihály Balkán Jazz Projectben, a Moment's Notice Trioban és a Dés László Free Sounds Quartetben.
Lukács Miklós legközelebb a Lamantin Fesztiválon, Szombathelyen lép fel július 7-én a Cimbiózis Triójával.
- Milyen márkájú a hangszered (ki készítette)? Hány cimbalmod van egyáltalán? Melyiket mikor használod? Mi a különbség köztük?
Talán hihetetlen, de egy cimbalmom van. Volt póthangszerem egy rövid ideig, de megváltam tőle rég, mert nem szerettem a hangját.
A hangszerem, egy Bohák Lajos típusú, kromatikus nagycimbalom, amit Jancsó István mester készített 1987-ben számomra. Ennek van egy története.
Az I. Rácz Aladár Cimbalomversenyt 1986/87-ben rendezték. Én, a serdülő korcsoportban második helyezést értem el. Édesapám meglepett és rendelt számomra egy új hangszert, mivel addig az ő hangszerét használtam. 10 éves voltam, amikor elkészült. Azóta velem van.
Jelenlegi tervem, hogy rendelek egy új hangszert Nagy Ákos mestertől. Számomra ő olyan szakember, aki méltó párját készítené el a cimbalmomnak.
- Mióta játszol rajta?
36 éve játszunk egymással. Vele fedeztem fel mindent. A világ egyik legjobb hangszere. Ezt nem csak én mondom, hanem több kollégám is ezen a véleményen van.
Nagyon szerencsés vagyok.
- Mit tartasz fontosnak egy hangszer kiválasztásánál?
A legfontosabb szempont minden hangszernél, hogy teljes mértékben kielégítse a zenész elvárásait, igényeit.
A cimbalom esetében fontos elvárás, hogy egységesen szóljon minden regiszterben, felhangdús, szép hangszíne legyen. Fontos még, hogy a tőke egészséges legyen, könnyen lehessen hangolni és azt stabilan tartsa. A pedálrendszer jó működése is elég kényes kérdés.
Ezen kívül még számos szempont van, amit nem árt figyelembe venni.
Fontos tartozék a cimbalomverő! Most kísérletezem egy saját cimbalomverőn, még az elején tartok, de már használom koncerteken.
- Mikor cserélsz le egy hangszert másikra? Más zenészek ajánlanak új zeneszerszámot vagy áruházakban nézel körül? Számodra mik a legfontosabb tulajdonságai egy hangszernek?
Ha rajtam múlik, ezt a hangszert soha nem fogom lecserélni. Olyan lenne, mint az egyik testrészemről lemondani.
Úgy gondolom, kitart már mellettem életem végéig, mert addig nem veszít annyit a jelenlegi tulajdonságaiból.
Egy idő után a cimbalom minősége romlik, ez tény. Ennek több oka van.
100 éves hangszereket még lehet találni, de igazából a legtöbbnek csupán eszmei értéke van.
Sok hangszert ajánlanak nekem kollégák, könnyen és gyorsan értesülünk róla, ha valaki úgy dönt, hogy eladja a hangszerét. Szerencsére ez egy kis kör. Sokan sportot űznek belőle, hogy cserélgetik, adják-veszik a hangszereket. Megértem ezt, elfogadom, de én nem ez a típus vagyok. Ragaszkodom egy jó hangszerhez. Gyűjtögető sem vagyok. Nem kell, hogy fölöslegesen több hangszer álljon a lakásomban, ha igazából egyet használok. Még egy hangszert rendelek, és akkor, két jó hangszerrel teljesen elégedett leszek.
- Nagyon kevés cimbalmos van. Szerinted ennek mi az oka?
Szerintem nincs kevés cimbalmos, csak kevesen kerülnek fókuszba.
Ennek az oka elég összetett. Nehéz lét a cimbalmosé, ez biztos. Amíg más hangszeres a jól kitaposott úton halad előre, mert hangszerét a világban bárhol elismerik, a világ legfontosabb menedzsmentjeinek felkelti érdeklődését és gyönyörűen tud haladni a tehetségéhez és szorgalmához méltó pályán, nekem addig folyton bizonyítanom kell a cimbalom jogát és helyét a különböző műfajokban. Szóval minden, apró lépésért keményen meg kell küzdeni. Ehhez kitartás, munka és a legfontosabb: óriási hit kell.
Vegyük a jazz műfaját! Harminc évvel ezelőtt a hangszerem nem volt része a műfajnak. Ha használták is, akkor egy magyaros, népies színezetként tették, de nem volt igazi, egyéni karaktere a műfajon belül. Ma pedig engem kérdezel a Jazz.hu portálon a cimbalomról.
Bármennyire is patetikusan hangzik, de ehhez, bizony minden lépésért meg kellett keményen dolgozni. Ugyanezt teszem a kortárs klasszikus zene területén. Sokan nem értik, hogy valójában mit akarok, mit csinálok a cimbalommal, mert a hangszert ilyen környezetben, mint például a jazz műfaja, ilyen szerepben még nem hallották. Nem is feltételezték a hangszerről, hogy képes erre.
Ezt azért tudtam elérni, mert a hitem erős, a magam útját járom és nem befolyásol az, hogy ki, mit mond. Magammal szemben nagyon kritikus vagyok, nem elégszem meg azzal, ahol tartok, folyamatosan fejlődni szeretnék és bebizonyítani, hogy a cimbalom sok műfajban képes ugyanúgy megállni a helyét, mint bármelyik közismert hangszer.
A cimbalom jövőjéért természetesen aggódom, de nyilván utat tör magának egy következő generáció, ahogy eddig is történt. Ez már az ő feladatuk lesz.
Fotó: Kleb Attila, Újvári Mihály