Művésznevén, azaz KRIZ néven jelenik meg első nagylemeze a harsonás Csapó Krisztiánnak. Ez alkalomból a belvárosban lévő Akváriumban tart nagyszabású koncertet csütörtökön (április 28-án), amin több sztárvendég is fellép.

Újból lesz Budapesten jazzfesztivál. Annyi év kihagyása után, idén április 27. és május 12. között rendezik meg a város több pontján a jazzfesztet.

A rézfúvós hangszerek mestere, a főként a tradicionális jazz hagyományait ápoló zenész ma tölti be az ötvenedik évét. Nemcsak a Benkó Dixieland Band oszlopos tagja, hanem vezeti a Készenléti Rendőrség Zenekarát, de számos jazzformációban is játszik.

Rendszeres olvasóink biztosan találkoztak figyelemfelhívó koncert előzetesünkkel, amiből megtudhatták, hogy a  jazzikon házaspár, azaz Ella Fitzgerald és a kiváló bőgős Ray Brown örökbefogadott fia éppen fővárosunkban várja, hogy ukrán származású neje amerikai vízumot kaphasson. De – mint tudjuk – egy vérbeli zenész nem élhet muzsika nélkül, így aztán rátalált az Opus jazzklubra, ahol éppen a  Juhász Gábor trió játszott. Gábor pedig megtalálta a módját annak, hogy a közönség is megismerhesse a nagy nevet viselő jazz- és blues énekest.

Ötvenöt évvel a tenorszaxofonos halála után se vitatható, hogy zenéjének és személyének egyedülálló kultusza van. Kultikus tisztelete korántsem csupán a kiemelkedő muzsikusnak szól; a jazz történetében páratlan kanonizáció csak részben esztétikai természetű. Zenéje, különös tekintettel utolsó éveinek alkotásaira, vallásos áhitat tárgya is. Szerzeményeinek és előadásainak spirituális ereje magyarázza, miért lett a negyvenéves korában meghalt muzsikus a San Francisco-i St. John William Coltrane African Orthodox Church védőszentje.

A Nemzetközi Jazznap (International Jazz Day) két házigazdája, az UNESCO főtitkára Audrey Azoulay és jószolgálati nagykövete, Herbie Hancock április 21-én bejelentették az idei központi gála részletes műsorát, és közölték, hogy a világmozgalommá szélesedett ünneplésbe legalább 180 ország kapcsolódik be élő zenei rendezvényekkel.

A neves trombitás mögött igazán hosszú és termékeny pálya áll, amiről bárki meggyőződhet, ha csak kicsit is utánanéz a neten. Volt ideje rá, hiszen jóval túl van a nyolcvanon, de rendkívül aktív ma is. Hogy ki mindenkivel játszott azt is könnyű számba venni a róla szóló információhalmazban. Éppen ezért (is) érdekes, hogy tőle – az utóbbi évtizedekben nem megszokott módon – új albumát kizárólag honfitársaival, azaz „talján” művészekkel készítette.

A Nagy Elődök c. sorozatban Pallai Péter remélhetően közérthető szövegekkel és youtube illusztrációkkal mutatja be a jazztörténet stílusformáló szólistáit a különböző hangszereken (zongorával kezdve) a kezdetektől egészen a 70-es évekig. Olyanok is szerepelnek az összeállításokban akiket elkerült a világhír, noha megérdemelték volna.  A zenei illusztrációkat a youtube-ról válogattam, hogy a legszélesebb körben hozzáférhetőek legyenek. Általában ezek a darabok a Spotify-on is fellelhetők, ha csak nem jelzem az ellenkezőjét.

Kedden nyílt meg Terézváros Közösségi és Kulturális Színtere, az Eötvös10 első emeleti galériájában Kleb Attila portréfotó-kiállítása, a „CLOSER”. A név találó, a képeken a készítőjük alapította GetCloser szervezésében az elmúlt nyolc év alatt fellépett muzsikusok néznek velünk szemben, olyan közelről, hogy a „get” szó feleslegessé vált. Ennél közelebb jutni, mint amit Kleb Attila fotóin megmutat, és amit alanyai megmutatnak magukról, nem érdemes.

Az utolsó üres székek is kezdenek megtelni a Fesztivál Színházban, mindenki várakozásokkal tekint az este elé, ám valószínűleg a mellettem helyet foglalók közül csupán kevesen tudják, hogy a koncert, amelyet vasárnap este velem együtt élveznek majd végig, elsőként tizenhat évvel ezelőtt 2006. október 4-én a Trafóban hangzott volna el. Akkor, Bartók Béla jogörököseinek tiltása nyomán nem Uri Caine Bartók átiratai, hanem a magyar zeneszerző által gyűjtött népzenék, valamint Caine Bartók ihlette művei jelentettek utolsó pillanatban megoldást, hogy ne kelljen lemondani a fellépést. 2016. január 1-jétől szabadon felhasználhatóvá vált Bartók legtöbb műve, így nem volt már akadálya annak, hogy a „Bartók Projekt” megszólaljon Magyarországon.

A héten rendezte meg a MJSZ az első Winand Gábor nevéhez kötött versenyt, mellyel a világhírű jazz-énekesre emlékeznek, aki tavaly júniusban hunyt el tragikus hirtelenséggel.

A Nagykanizsai Jazz Klub megalakulásának 50 éves évfordulójára rendezett ünnepségsorozat április 9-én a Coltrane Legacy koncertjével folytatódott. A Magyar Jazz Ünnepén került sor a múltidéző kerekasztal-beszélgetés második részére és a jazztörténeti kiállítás is várta az érdeklődőket. A szombati koncertre több vidéki városból és Budapestről is érkeztek vendégek.

Winand Gábor Jazz-énekverseny első fordulója tegnap volt, melyen tíz versenyző mutatta meg tehetségét.

Dean Brown először 1994-ben, a Brecker Brothers-szel járt Budapesten. Aztán a következő évtizedekben már saját nevén jegyzett formációkkal egyre gyakrabban láthattuk, melyek közül eddig a Sziget fesztiválon Csepregi Gyulával és Vasvári Pállal 2010 augusztusában adott koncertje volt az egyik legemlékezetesebb. A veterán fúziós gitáros fellépett többek között a Budapest Jazz Clubban, és természetesen a GetCloser szervezte MOMkult koncerteken is, ahová szerdán „Groove Warriors” néven indult tavaszi európai turnéja során sokadszorra tért vissza.

Sosem szűkölködött a magyar jazz nagyszerű zongoristákban. És nem is fog, mert a fiatal, feltörekvő zenészgeneráció is bővelkedik nagyszerű pianistákban. Talán Liszt szelleme lebeg a hazai zongoristák szcénája felett? Mert a lengyel jazz zongoristák körében fontos referenciatétel, hogy tud-e, sőt, szokott-e Chopin-t játszani az illető. Akinek nincs Chopin feldolgozásokat tartalmazó lemeze, az nem is számít. Andrzej Jagodinski még magasabbra emelte a tétet, hiszen ő 1999-es dupla Chopin CD-jén a klasszikus zenész, és híres Chopin-specialista Janusz Olejniczakkal is játszik néhány darabot a nagy zeneszerzőtől.