

Most Dinah Washington két CD-jét tartalmazó gyűjteményes antológiája kerül bemutatásra. Az album a Verve lemeztársaság kiadásában jelent meg 1993-ban, címe: Dinah Washington: First Issue, the Dinah Washington Story. A lemezek az énekesnő 1943 és 61 között készített felvételeinek gyűjteményét tartalmazza. A bemutatkozónak javasolt szám egy Gershwin testvérpár által komponált darab, nagyzenekari kísérettel előadja Dinah Washington, címe: „Embraceable You”.
Vannak a jazz történetének olyan személyiségei, akik munkássága alapvető változásokat indukál a fejlődésben. Megjelenésük és működésük következtében módosul egy hangszer használata és hangzása, létrejön egy új hangzásvilág, játéktechnika, zenei kifejezésmód, sőt megindulhat egy új stílus kialakulása is. Ezen rész főszereplője munkásságának legnagyobb eredménye, hogy a szaxofon a jazz-zenekarok teljes értékű tagja lett, sőt mára már szinte vezető hangszerré lépett elő, felváltva a kezdeti időszakban ezt a szerepet játszó trombitát.
A mai lemezbemutatónk New Yorkhoz, pontosabban annak Harlem nevű városrészéhez köthető zongorastílus megalkotójáról, az ún. Harlem stride stílus atyjáról és az ő zongorajátékát megörökítő CD-ről szól. A zongoristákra mind a mai napig hatással lévő Harlem stride, James P. Johnson nevű kiváló zongoristától indult el, természetesen nem teljesen előzmények nélkül. Hogy hogyan vált elismert, kedvelt és sokak által követett stílussá, többek között erről szól ez a rész. Most tehát James P. Johnson: The Original James P. Johnson: piano solos című CD-jét mutatom be, amely az 1942-45 között bakelit lemezekre felvett számok válogatásának újranyomásával készült.
Ma ismét egy olyan lemezt fogok bemutatni, amelynek főszereplője, sőt főszereplői kevésbé ismertek az átlagos jazzhallgatók körében, ugyanakkor különösen érdekes zenét játszottak. A mai rész főszereplője a bőgős John Kirby és zenekara. A CD-n található felvételek 1941 és '43 között készültek, és John Kirby and His Orchestra címmel jelentek meg a Classics kiadásában 1994-ben. A CD 21 felvételt tartalmaz, melyek között vannak saját kompozíciók, de olyan szerzők művei is, mint pl. Ervin Berlin, Count Basie, sőt Franz Schubert is.
Ebben a sorozatban, amelynek keretében a jazz története és fejlődése szempontjából fontosnak ítélt antológiák, albumok és lemezek ismertetésére kerül sor előfordul, hogy egy-egy muzsikustól annak különböző periódusából származó több lemezét is bemutatok. Ilyen a mostani rész is, amelyben a jazz egyik legnagyobb alakjának két évet magába foglaló időszakában készült felvételeinek gyűjteményéről lesz szó.
Ebben a részben olyan zenészről van szó, aki érdemeihez képest alulértékelt módon, nagyon ritkán szerepel a jazz történetével foglalkozó műsorokban. Mi több, vannak jelentős jazz enciklopédiák, amelyek meg sem említik a nevét. Szerintünk ennél többre volna érdemes ez a muzsikus, ezért is kerül sor annak a 2 CD-ből álló antológiának a bemutatására, amelyek a szaxofonos és együttese 1938 és ’59 között készített felvételeinek válogatását tartalmazzák. A muzsikust Louis Jordannak hívták, a gyűjtemény „Let the Good Times Roll” címen jelent meg 1999-ben a Decca lemeztársaság kiadásában.
Vannak a jazz történetének olyan kiemelkedő és meghatározó muzsikus-személyiségei, akik munkássága hosszú időre meghatározza mind a jazz, mind egy-egy hangszer fejlődésének irányát. A most bemutatásra kerülő lemez főszereplője a tenorszaxofon-játék egyik legnagyobb egyénisége, aki hangszerén olyan határozott és karakteres stílust alakított ki, melynek eredményeképpen jelentősen megváltozott a szaxofonjáték. Olyan iskolát teremtett, melynek a későbbi korok legnagyobbjai közül is igen sokan a követőivé váltak. Ebben a részben Lester Young CD-re gyűjtött válogatása kerül bemutatásra, amely „The Kansas City Sessions” címmel jelent meg és az 1938 és ’44 között készített felvételeket tartalmazza új kiadásban.
Volt a jazz történetének egy remek figurája, aki úgy muzsikusként, mint emberként a legnagyobbak közé tartozott. Mint zenész, komponista és hangszerelő óriási szerepet vállalt a jazz megújításában, abban, hogy a jazz igazi modern művészetté fejlődjön, mint ember remekül kommunikált a közönséggel, szinte divatot alkotott öltözködésével, mintául szolgált a kor fiataljainak. Ezt a különös muzsikust Dizzy Gillespie-nek hívták, és ebben a részben az ő felvételeiből készült kollekció kerül bemutatásra. A 2 CD-t tartalmazó album Gillespie-nek az RCA Victor lemeztársaságnál 1937-49 között készített darabjait foglalja magába, és „The Complete RCA Victor Recordings” címen adták ki 1995-ben.
A következőkben bemutatásra kerülő dupla CD főszereplőjével kapcsolatban sok csodálatos, humoros és tragikus történet került a könyvek lapjaira és a filmek celluloid szalagjaira. És nem ok nélkül. Mert Billie Holiday, - akinek gyűjteményes CD-iről szó lesz - életével és művészetével valóban okot adott arra, hogy vele kapcsolatban bizonyos fajta mítosz keletkezzen. A dupla CD-t tartalmazó album címe: „Lady Day, The Best of Billie Holiday”, a Sony Legacy-nál C2K-85979 jellel és számmal adták ki és az énekesnő 1933 és '45 között megjelent felvételeiből készült válogatást tartalmazza.
A mostani válogatás egy világhírű jazzmuzsikus különleges összetételű zenekarával, különböző időpontokban rögzített darabjait fogja egy csokorba. Azért is érdekes az összeállítás, mert bizonyos paradoxon is meghúzódik a háttérben. Nevezetesen arról van szó, hogy a swing királyának, a big-band jazzműfaj egyik legnagyobb egyéniségének olyan felvételeit tartalmazza a kollekció, amelyeken kisegyüttesekben játszik.
Az MCA Recordings társaság 1992-ben egy nagyszerű gyűjteményes albumot adott ki, mely 3 CD-ből áll, és Count Basie és zenekarának 1937 és 39 között a Decca lemeztársaságnál készített felvételeit tartalmazza. A kollekció címe: Count Basie: The Comlete Decca Recordings, és 3-611 számmal jelent meg.
A mai ajánlásban ismét a jazz története egyik kiemelkedő muzsikusának egy rövid, de jelentős korszakát megörökítő kollekcióját mutatom be. Az időszak, amelyet felölel az albumban található két CD, 1927-től 1930-ig terjed. A helyszín, amelyhez ebben az időben a művész kötődött a New York-i Cotton Club, a zenész pedig Duke Ellington a jazz egyik legnagyobb alakja.
Ez a rész a húszas évek egyik legkiemelkedőbb tehetségű fehér kornett játékosának újra kiadott zenei anyagát tartalmazó két CD-jét mutatja be, amely Bix Beiderbecke Gold Collection címen jelent meg a Cedar Digital kiadásában, a száma D2CD23. A két CD Beiderbecke 1927-28-ban készült felvételeiből válogat, négy periódusból találhatunk rajtuk darabokat. Az első részben Beiderbecke and His Gang, majd a Frankie Trumbauer és együttese, Jeanne Goldkette és zenekara, illetve a Paul Whiteman zenekar felvételei találhatók a CD-ken.
Ebben a részben a jazz történetének első jelentős stílusváltozását előkészítő muzsikusáról és zenekarainak felvételeit tartalmazó válogatott kiadásról lesz szó. Fletcher Henderson: Study in Frustration: Thesaurus of Classic Jazz című, három CD-t tartalmazó kiadása kerül terítékre. A kollekció a Columbia/Legacy 57596 jelzéssel jelent meg, és Hendersonnak és zenekarainak 1923 és 1938 között készített felvételeit tartalmazza.
H | K | Sze | Cs | P | Szo | V |
---|---|---|---|---|---|---|
16
| ||||||
23
| ||||||
24
Dátum :
2025. febr. 24.
|
25
|
26
|