Ez a lemez azt juttathatja eszünkbe azonnal, hogy a mainstream jazz otthona 2020 óta egy ötödik emeleti lakás New Yorkban. A járvány kitörése után neki jutott eszébe, hogy a nappaliból Live From Emmet’s Place címmel lehetne egy sorozatot közvetíteni a megvonási tünetekkel küszködő jazzereknek. Emmet Cohen a Harlemben lakik egy komfortos kicsi helyen, kezdetben megtette a mobil, de a közvetítések sikere után már kezdte megtölteni a lakást a profi világítás és hangosítás kelléktára, így egy előadásra 8-10 protekciós tudott csak „regisztrálni”, hogy a helyszínen hallhassa. Az ötlete annyira bejött, nézettsége akkor és azóta is olyan elképesztő mutatókkal bír, hogy tanítani fogják a médiatörténeti szemesztereken.

A BMC kiadó 2022-ben megjelent sugárlemezeiből csemegézve most egy francia együttes albumát mutatom be.

A legfrissebb Jarrett-lemez felvétele (sajnos) nem mostanában készült, hanem abban a szerencsés évben – 2016-ban – amikor mi is élvezhettük szólóestjét a Müpában, ami aztán lemezen is megjelent.

Jók, jók, persze, hogy jók, de azt a katarzist, amit az ötvenes, de inkább a hatvanas-hetvenes évek lemezei hoztak, amikor a jazz új irányzatainak születését kortársként élhettük meg, a mai felhozatalban igen titkán találjuk meg. – hangzik el többször egyetértő bólogatások közepette jazzben őszült veteránok találkozásaikor. Az öt éve alakult Coltrane Legacy a Fonó gondozásában idén megjelent első, „Nairobi” című lemeze ezt a manapság sokszor várt, de ritkán kapott szédítő élményt hozta.