Az ünnepek után szerencsére már városszerte beindultak a koncertek. A múlt évezred végén Pallai Péter és Kerekes György ma már jazztörténetinek mondható találkozásának köszönhetően létrejött, eredetileg komolyzenét, jazzt, világzenét és népzenét sugárzó rádióállomásnak gondolt, Harmónia Jazzműhely évadnyitójára az Új év, szilvesztert követő első hetének pénteki napján került sor.
2021. március 10-én hunyt el a Liszt-díjas Gonda János, a hazai jazz kiemelkedő alakja, a jazzoktatás megteremtője, aki nélkül ma nem lenne Jazztanszék a Zeneakadémián. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban ma lesz Gonda János hagyatékának átadási ünnepsége.
A kesernyés humorú mondás szerint Charlie Parker zenéjére a közönség megszűnt táncolni, Coltrane-éra pedig megszűnt hallgatni. Nem teljesen igaz, végképp nem méltányos, de nem is teljesen alaptalan. A jazz New Orleans bordélyházaiban és deszkapadlójú tánctermeiben vert eredetileg gyökeret, de itt nem a műfaj származástanát, inkább az évek során megváltozott funkcióját feszegetném.
Jazzkritikus kollégám és régi barátom nemrégiben ugyanezen az oldalon fejtette ki, Pengő Csaba szólólemeze kapcsán, hogy „Nem túl gyakoriak a jazz világában a bőgős vagy basszusgitáros szólólemezek. Ezer oka van ennek, de legfőképpen az, hogy a bőgőnek és a basszusgitárnak társas közegre, partnerekre van szüksége, ez mindkét hangszer jellegéből és alapvető funkciójából is következik.”
A portálunkon megválasztott év fiatal jazz-előadója lép fel először a hónap végén nyíló Magyar Zene Házában. Ez azért nem egészen igaz, mert a március 19-ei koncert előtt még Gyárfás Attila dobos is fog játszani a frissen nyíló helyszínen, mégpedig Hayden Chisholm szaxofonossal és Hock Ernő bőgőssel, de valamiért a crossover kategóriába helyezték ezt a koncertet.
A hangszertokba helyezett hangosbeszélő fotója a borítón világos metafora a zenészek szándékáról. A muzsikusok Amerikában gyakran felvállalták a társadalom válságos időszakaiban kritikus véleményük megfogalmazását John Coltrane-től Bob Dylanig, Zappától Joel Rossig hosszú a lista, legutóbb itt Immanuel Wilkins Omega albumának bemutatásakor került szóba. Európában ez kevésbé acélos jelenség, ezért is szólt akkorát: a BMC lemeze az Academié Charles Cros értékelése szerint a legjobb tíz album közé került.
A HARMÓNIA JAZZMŰHELY a Budapest Jazz Clubban január 7-én, pénteken 20 órai kezdettel bemutatja: Kőszegi Rhythm & Brass
A 2015-ben alapított Jazztanulmányi Kutatócsoport 2021-22-ben folytatja műhelyvitáit a klasszikus önképzőköri formában. Máté J. György: Készíts salátát (Jazz, történet, kritika) című könyvének első tanulmánya a Vaudeville címet viseli, amelyről minden bizonnyal kijelenthető, hogy a maga több mint hetven oldalával és hatalmas apparátusával a magyar szakirodalom mindeddig legalaposabb vaudeville-tanulmánya.
Ünnepel a Budapest Jazz Club. 14 éve indult el a klub, és 2012 októbere óta a XIII. kerületben várja a jazzkedvelő közönséget.
John McLaughlin nyolcvan éves. Oké, nem nagy hír. A szerencsésebbek egyszer csak nyolcvan évesek lesznek. Ilyen a kronológia könyörtelensége. Ez valahogy mégis különleges nekem. Furcsa.
Érden mindig érdemes jazzt hallgatni. A fesztivált követően októbertől Jazz Klub is rendelkezésre áll az élő zene kedvelőinek. Ezúttal a novemberi és decemberi koncertekről olvashatnak a kedves olvasók.
Nyilván örök kérdés a jazz világában, hogy merre tart a műfaj, milyen fejlődési pályát jár majd be, várhatóan.
A MagyarJazz olvasói 2021 végén Winand Gábort posztumusz választották elsőnek, győztes lett továbbá a Modern Art Orchestra, a Kuna Tones lemeze, Harcsa Veronika, Oláh Krisztián, Tálas Áron, Snétberger Ferenc, Barcza Horváth József, Fonay Tibor, Tony Lakatos, Fekete-Kovács Kornél, Borbély Mihály, Lantos Zoltán, Csízi László, Horváth Kornél, Oláh Kálmán és László Attila. Összesen több mint 4500 szavazat érkezett a MagyarJazz.hu olvasóitól a november 25-től december 27-ig tartó szavazási periódus alatt, de ezekből csak 4060 volt érvényes, tehát ennyi szabályos e-mail érkezett, de ezekben nem volt kötelező minden kategóriára szavazni. Az eltérés például abból is adódhat, hogy egy nap több szavazatot is leadtak a rajongók, vagy hogy valami nem stimmelt az ellenőrző e-maillel.
Nem lenne etikus eljátszanom az objektív, pláne a szigorú kritikust, tehát nem is törekszem rá - maradjunk a rovat címénél: lemezajánló, merthogy kedvcsináló sorokat írtam egykori tanítványom, immár másfél évtizede (ragyogó!) kollégám friss albumáról. Kár lenne tagadni, örömmel tettem, hisz mindig is távol állt tőlem az az aggodalom, melyre egy sanda szándékú “szakíró” próbált minket, érettebb kollégákat ráébreszteni, mondván: itt vannak a tehetséges fiatalok, no, most aggódhattok, felköthetitek a… Sajnáltam szegényt, szerettem volna megismertetni vele azt a boldog érzést, amit az egykori tanítványok sikereiről értesülve élek át, vagy amikor új lemezükkel megajándékoznak, vagy épp (ld. “túltett mesterén”) valamelyik szavazói listán megelőznek.
A Jatakucs a 2021. áprilisi összejövetelén a fúziós zene és a progresszív rock stílusok születésének társadalmi és kulturális kérdéseit járta körbe.