A zenésznek a zene nem csak hivatás, kenyérkereset vagy megszállottság, de mindenek felett örömforrás. A MagyarJazz újabb sorozata keretében munkatársunk, Pallai Péter kérdezi a magyar jazzvilág nagyjait, mi az a tíz zenedarab, amit a legszívesebben hallgat saját épülésére, amikor éppen nem szakmázik? 

Ne csapjuk be magunkat, teljesen szabad zene nincs, bár időnként mindannyian szívesen használjuk ezt a fogalmat olyan produkciókra, amelyek spontán módon, a szemünk előtt, illetve a fülünk hallatára születnek, mindenfajta előkészítés nélkül.

A héten BJC Bar Jazz duó koncertekkel várta a Budapest Jazz Club a közönséget, de szombattól már a nagyterem is nyitva áll a jazz-zenét kedvelők számára.

A HARMÓNIA JAZZMŰHELY a Budapest Jazz Clubban május 7-én, PÉNTEKEN 19:50 órai kezdettel bemutatja ONLINE koncert: Lakatos Ágnes Special Zone 

Idén 21. alkalommal adták át az Artisjus zenei díjat. Borlai Gergő Az év könnyűzeneszerzője lett.

Az NKA-koncertek az A38 Hajón (Raktárplusz) sorozatban 59 magyar zenekar felvételeit láthatja majd a közönség. A közzététel első ütemében egy smooth jazz zenekar látható már mindenki számára.

Péntektől nemcsak a teraszon, hanem már beltérben is várja a jazzkedvelő közönséget az iF kávézó.

A ’Könnyen érthető jazz’ ismeretterjesztő sorozat ötödik, befejező részéhez ért Tóth Viktor.

Megjelent két kötetben a legújabb Dresch Enciklopédia.

Az International Jazz Platform a nehézségek ellenére elindítja 9. kreatív jazz workshopját Łódźban.

Az erdélyi kvartett már a második lemezével rukkol elő május 7-én, pénteken. Karácsonykor karitatív koncerttel hívták fel a figyelmet az állami gondozott, fiatal tehetséges zenészekre. Még a pandémia előtt sikerült fellépniük a Budapest Jazz Clubban, ahol telt házas koncertet adtak Barabás Lőrinccel. Nem véletlenül vele, mert fúziós jazzt játszanak, dalaik dallamosak, friss hangzásúak és jó kis groove-okat hallhatunk.

A zenésznek a zene nem csak hivatás, kenyérkereset vagy megszállottság, de mindenek felett örömforrás. A MagyarJazz újabb sorozata keretében munkatársunk, Pallai Péter kérdezi a magyar jazzvilág nagyjait, mi az a tíz zenedarab, amit a legszívesebben hallgat saját épülésére, amikor éppen nem szakmázik? 

A JaTaKuCs önképzőkör tagjai kilépnek a [valaha] füstös jazzklubok akolmelegéből, és operettszínházba merészkednek, a ruhatárban hagyva előítéleteiket. Lengyel Emese kalauzolja a társaságot a két világháború közötti időszakra fókuszálva, előadásának címe: Az operett műfaji kanonizációjának problémái.

Élő, élő, élő koncertek, ahol nincs stream, nincs ’megszakadt az adás’, nincs ’nem látom rendesen a zenekart’, nincs ’jaj de rossz a hang’. De van élő muzsika, testet, lelket átjáró zene, taps, ujjongás, bekiabálás, -fütyülés, képernyő nélkül, elérhető közelségben. Vannak finom italok, vannak ínycsiklandó, ellenállhatatlan, falnivaló ételek.

Ötven évvel az első után, az interneten már forgalmazzák az ikonikus énekesnő második életrajzi filmjét Andra Day-jel a címszerepben. A jazzkedvelők nagy vonalakban bizonyára ismerik a történetet: prostituált édesanya serdülőkorban megerőszakolt lánya, aki egy ideig maga is gyakorolja anyja mesterségét, majd a zeneileg iskolázatlan énekesnő berobban a jazz színtérre, hatalmas sikert arat, de magánélete kaotikus, élősködő és erőszakos férfiak áldozata, a kábítószerek és az ital rabja, megjárja a börtönt, megindul lefelé a lejtőn, majd élete utolsó napjaiban kórházi ágyában tartóztatják le az FBI kábítószer-ellenes osztályának ügynökei.