Az örmény zongoravirtuóz áprilisban megjelent lemezét legutóbbi európai turnéján részben a hazai közönség élőben is megismerhette, a MÜPA Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben adott májusi koncertjén. Hamasyan a lemezen játszó, Matt Brewer bőgőssel és Justin Brown dobossal indult útnak és érkezett Budapestre is. Az élővarázs átélése után, a koncerten ott voltaknak is ajánlom a „StandArt” valamilyen formában való beszerzését, a nem ott voltak miatt, ugyanis a stúdió felvételen egy-egy számban Ambrose Akinmusire, Joshua Redman, valamint Mark Turner is „vendégművészkedik”, akik sokat tettek Hamasyan az 1920-as évektől az 1950-es évekig tartó időszakból válogatott standard feldolgozásaihoz.

A nagy fesztiváloknál már több éve kérdés, miért van a nevükben a jazz, ha a fellépők többségének köze sincs a jazzhez. Legtöbbször az a válasz, hogy hajdanán még jazz-zene volt túlnyomóan a programban, ami időközben változott mindenfelé stílusra. Paloznakon is így lehetett, de mára lassan elfogytak a jazzt játszó fellépők, vajon azért, mert a kereslet megváltozott időközben. De ne legyünk borúlátóak, hiszen idén is kaphattunk igazi vérbő jazz-zenét is.

A Nagy Elődök c. sorozatban Pallai Péter remélhetően közérthető szövegekkel és youtube illusztrációkkal mutatja be a jazztörténet stílusformáló szólistáit a különböző hangszereken (zongorával kezdve) a kezdetektől egészen a 70-es évekig. Olyanok is szerepelnek az összeállításokban akiket elkerült a világhír, noha megérdemelték volna.  A zenei illusztrációkat a youtube-ról válogattam, hogy a legszélesebb körben hozzáférhetőek legyenek. Általában ezek a darabok a Spotify-on is fellelhetők, ha csak nem jelzem az ellenkezőjét.

Nagyon távolra kerültünk azoktól az időktől, amikor még nem jelentett különösebb nehézséget annak a meghatározása, hogy mi is a jazz tulajdonképpen. Adottak voltak a bevett ritmikai képletek, adott volt a kompozíciók szerkezete és egy kvartett, de egy nagyzenekar megszólalása is teljesen tipikus volt. Létezett néhány kivétel, de ezeket jól ismerte minden rajongó.

Augusztus 12. és 21. között ismét a tokaji régió felé érdemes útnak indulni a komoly és jazz-zene kedvelőinek.

A műfaj több mint százéves történetének alighanem legintellektuálisabb és egyik legmodernebb pianistája, egyben a trió formáció mestere volt Bill Evans, akinek hatása mind a mai napig meghatározó. Így aztán nem csoda, hogy egyre-másra adják ki újonnan felfedezett felvételeit, vagy – mint ebben az esetben is – többé-kevésbé a felvételt követő időben publikált, ugyanakkor ma már joggal klasszikusnak minősíthető lemezeit. Most éppen egy 1977-ben készített, de pár évvel későbben megjelentetett remekmű vált ismét elérhetővé.

A Paloznaki Jazzpiknik a Pori Jazz kistestvére. Lássunk néhány hasonlóságot: Pori a Botteni-öböl partján fekszik, Paloznak egy sétányira a Balatontól. A Nagyszínpadok lejtős, füves dombok alatt állnak, előtte a közönség Woodstock hagyományait követve heverészhet, sétálhat és táncolhat, az élelmesebbek és kényelmesebbek még a kellemest is összeköthetik a még kellemesebbel, elpoharazgatva az alkalmi vendéglők teraszán és padokra telepedve nézhetik a koncertet.

Amikor világhírű zenész hazai koncertjéről adunk hírt egyre gyakrabban írhatjuk le, hogy „nem először játszik magyar színpadon”. Nos, ezúttal úgy fogalmazhatnánk, hogy szinte nem is lehet pontosan felmérni, hogy a sokoldalú gitárművész hányszor is lépett fel nálunk, és milyen változatos projektekkel varázsolt el minket nemcsak a fővárosban, de Gyulától Székesfehérvárig számos vidéki helyszínen is. Legutóbb 2019 májusában találkozhattunk a húrok nagy varázslójával, amikor a MoMKult színpadán mutatta be Opus c. albumát (2021 augusztusában pedig a Mandoki Soulmates vendégekén lépett fel). Évtizedek óta telt házakat vonz, és ez most sincs másképpen. Az augusztus 16-án a RaM Színházban egymást követő két koncertje közül az elsőre már minden jegy elkelt.

A latin zene bármelyik ágának komoly tábora van hazánkban, de azon Castagno Claudia is meglepődött, hogy a kitartóan rekkenő hőség ellenére, ráadásul hétvégére meghirdetett koncertjén is megtelik a BJC némi enyhülést adó, légkondicionált nézőtere. Az októberben még csak huszadik születésnapját ünneplő argentin-magyar énekesnő a közönségnek is tartogatott meglepetést, a kellemes, lazulós élményeket sugalló LATIN AMERICAN SONGBOOK végül igazi karneváli hangulatot teremtett. Ebben a zsenialitást munkaeszközként kezelő rutinos öreg rókáknak, a basszusgitáron játszó Egri Jánosnak, az ütős-dobos Szendi Gábornak és az énekesként indult, zongoristaként berobbant ifjú Egri Jánosnak is oroszlánrésze volt.

Már tegnap délután elindult a jazzfesztivál Kecskeméten.

Debrecenben is pont ezen a héten indul a fesztivál, mikor Kecskeméten, Paloznakon, Székesfehérváron és Esztergomban.

Szeptemberben jelenik meg a két magyar zenész, két belga zenésszel közös albuma About Time címmel.

A Felczak Alapítvány a magyar-lengyel kapcsolatok ápolását segíti elő különböző projektekkel. Nemrég két nagyszerű lemezről adhattunk hírt, mely a Felczak Alapítvány támogatásával született. Egyik Oláh Kálmán Mosaics című albuma, a másik a tehetséges szaxofonos, Varga Dániel Eastern European Quartet lemeze.

NEM! Hanka G nem Kenny G lánya, rokona, stb., nem a konzervatív jazzkörökben szitokszóként használt „smooth jazz” képviselője, ő igazi, vagy ahogy méltán nagy tiszteletnek örvendő barátom, Pallai Péter fogalmazná, „virtigli” jazzénekesnő! Erről azok is meggyőződhettek, akik nyolc évvel ezelőtt ott voltak az Opus-ban, mikor a nálunk még hozzá hasonlóan nem igazán ismert, de azóta igencsak befutott Eric Wyatt New York-i szaxofonossal, valamint kitűnő szlovák és cseh muzsikusokkal lépett fel.

Ezen a hétvégén indul a Paloznaki Jazzpiknik a Balaton északi partján. Terveink szerint élő közvetítés lesz péntek délután a fiatal, Bécsben tanuló tehetséges zongorista, zeneszerző Nagy Ábel koncertjéből.