Ilyen prózai okok miatt került idén a Gödi Jazz Napok téli, ha úgy tetszik a 0. napjára a koncert, melyre dugig megtelt a Duna-part Nyaralóházak az egykori Bercsényire emlékeztető színházterme. Szerencsére azért nem kellett matracokra heveredni, mint egykoron, a feltápászkodás nekem is nehézséget okozott volna.

A Gödi Jazz Napok életre hívója és főszervezője, Wagner László eleinte az ezredforduló utáni Piarista Juniálisok sport és kulturális programjait követő falatozások, sörözések hangulatfokozására hívott zenekarokat. Az ugyancsak általa létrehozott Belépés családostul (becsal) mozgalomnak köszönhetően a kezdeti 50-100 fős keménymag egyre bővült, a zene egyre inkább a fókuszba, a háttérből a pódiumra került. 2009-ben rendezték az első egynapos Gödi Mini Jazz Fesztivált, a következő évben már kétnapos programmal várták az ország távolabbi szegleteiből is egyre gyarapodó közönséget, majd az azóta évente, többnyire júniusban jelentkező jazz programsorozat hagyománnyá vált, napjai 2011-től háromra, sőt előfordult, hogy augusztusi pótnappal négyre is bővültek. A Gödi Jazz Napok fölkerült Magyarország jazztérképére, az ország legjelentősebb jazz muzsikusai közül is sokan megfordultak a Duna-parti városban. Az idei rendhagyó nyitányon a koncert elé egy beszélgetést is szervezett, melyben a 70-es évek szociológiai és társadalomtudományos hátterét egyetemi évei óta kutató lánya, Sára, Jackie egykori tanítványával, a piccolo basszus avatott mesterévé vált Miklós Milánnal elevenített fel a legendás időszak teljesebb megértéséhez néhány múltbéli történetet.

Milán édesapja, a 66 éves korában váratlanul elhunyt rendkívül sokoldalúan tehetséges író, műfordító, a Rock Színház alapítója és igazgatója, többek között a Sztárcsinálók című első, 1981-ben bemutatott magyar rockopera és számos korszakos sláger dalszövegírója, Miklós Tibor (Budapest, 1947. június 5. – Budapest, 2013. szeptember 7.) jó barátságba került Orszáczky Jackie-vel. Barátságuk kezdete a Kisstadionban sokak számára emlékezetes maradt, Spencer Davis Group koncert végére datálódott, mikor távozóban a Thököly úton mindketten egy kocsmában találtak menedéket az útjukba került fiatalokat gondolkodás nélkül kardlapozó lovas rendőrök elől. Ha már így megúszva az attakot összejöttek, az akkori szokás szerint beszélgetni kezdtek, és ezek a beszélgetések aztán már nem a véletlennek köszönhetően a sírig tartottak. Együttműködésük során Miklós Tibor írta az emblematikussá vált Hamlet, a sólyom szövegét, melyet 1973-ban már Tátrai Tiborral kiegészülve vettek fel.

A jazztanszakra is felvételt nyert, immár csaknem három évtizede számtalan formációban, valamint a The Carbonfools, a The Biebers és a Jazzékiel zenekarokban megismert Milánt is édesapja mutatta be Jackie-nek, akinek hatására kezdett el picollo basszusozni és énekelni tanulni, és aki hajlandó volt tanítani is. Milánnak az ő zeneisége, szellemisége, látásmódja és felfogása adott új irányvonalat, melyek közül talán a legfontosabb, nem az számít, milyen stílusban játszol, hanem, hogy add bele szíved, lelked. Végül egy rövid hangszerismertető után a tehetséges fiatal gitárossal, Bonivàrt Gergővel eljátszottak néhány dalt Jackie-től.

A beszélgetés után csendülhetett fel teljes egészében a Syrius örökségének egyik legfontosabb darabja, a Pataki László és Orszáczky Miklós 1970-ben, fiatal költők verseire írt szerzeményeiből álló „Széttört álmok szvit”, amelyet annak idején a Syrius Legacy 2017-ben megjelent azonos című második albumának országos lemezbemutató turnéjának első állomásán, itt Gödön mutatott be először élőben újratöltve, és azóta is játssza koncertjein. A majdnem csak „fülhagyományként” fennmaradt műből a legendás Syrius többnyire részleteket játszott koncertjein, és lemezen is csak töredéke jelent, illetve jelenhetett meg. Pár évtizeddel később, 2009-ben az Egyesült Államokból hazatelepült Ráduly Mihály az 1971–73 között különböző klubokban és az Egyetemi Színpadon felvett anyagokból összeállított egy korabeli fotókkal illusztrált dupla albumot, ennek a harmadik, bónusz lemezén hallható a „Shattered Dreams Suite” Derkovits klubban felvett változata, ahol már Tátrai Tibor is gitározott a zenekarban. A Legacy előadásban hallgatva, most is bebizonyosodott, a szvit kiállta az idők próbáját, a mai fülnek is ütős maradt, és a Nemes Nagy Péterrel átszellemülten figyelő Ráduly Mihály is elégedett volt az eredménnyel.

A szünet után a Syrius Ausztráliában felvett, majd a Legacy által is újratöltött „Devil’s Masquerade” lemezről is elhangzott pár időt álló szerzemény. A címadó mellett többek között az „I’ve Been This Down Before”, a „Crooked Man” és a „Psychomania”, amelyet Benkó Ákos méltatva a korát jóval megelőzően doboló Veszelinov András, valamint tanárára, a tragikus balesetben elhunyt Mohay András emlékének ajánlott. Búcsúzóul eljátszották Mészáros Márta 1970-ben bemutatott kultikus „Szép lányok, ne sírjatok” filmjének betétdalát, Orszáczky Jackie „Ne sírjatok lányok” című szerzeményét.

 Wagner László azonban megkérte az összes fellépőt, a régi jam sessionök mintájára álljanak össze egy kis örömzenélésre, sőt a közönség soraiban esetleg megbúvó zenészeket is bátorította, jöjjenek fel a színpadra, szálljanak be. Sokan néztek Ráduly Misi felé, de ő már réges-rég letette szaxofonját, a Hammondhoz érkezett viszont egy fiatal lány, aki aztán ámulatba ejtett mindenkit. Mint később kiderült, Őriszentpéterről érkezett szüleivel, és a helyi Alapfokú Művészeti Iskola után a győri konziban folytatja ősztől tanulmányait. Kissé megszeppenve fogadta a gratulációkat Ráduly Mihály és dobos édesapja között állva, de mindenesetre Varga Zorka nevét érdemes megjegyezni.

Az örömzenét standing ovation fogadta, Wagner László a fellépőknek, a díszvendég Ráduly Mihálynak, a kitűnő hangosítást végző műszaki stábnak, és meglepetésemre a tudósítónak is a színpadon tapsok közepette még egy-egy üveg minőségi vörösbort is ajándékozott útravalóul, Zorka pedig csokoládé csomagot vihetett haza.

 A Legacy ezúttal is a legendás „nagy” Syrius-hoz méltóan játszott, hiteles tolmácsolásban szólaltatták meg Pataki László és Orszáczky Jackie zeneműveit. A dobos zenekarvezető Benkó Ákos Orszáczky hangját idéző énekével, és eközben persze fantasztikus játékával mindenkit ámulatba ejtett. A Patakihoz hasonlóan Hammond orgonán játszó Pénzes Mátéról és Fonay Tibor improvizatív basszusgitározásáról is csak felsőfokokban lehet írni. A Vidákovich Izsák - Ludányi Tamás alkotta tenorszaxofon - fuvola, és alt-, szopránszaxofon páros együtt is, külön-külön is remekelt. Isten bocsássa meg nekem, de Ludányi játékát hallva felrémlett, ha Ráduly mellett annak idején ilyen altos fújt volna…na, de a „ha” kezdetű mondatoknak amúgy sincs értelme. A Legacy a nagy idők nagy tanúiból megmaradtaknak újra azt a csodálatos élményt adta, amelyről sokáig hitték, csak emlékeikben fog tovább élni. A fiatalabbak minden visszaemlékezésnél hitelesebben ráérezhettek a hetvenes évek elejének hangulatára, az egykori Bercsényi, Syrius hajó és a Jackie által szervezett jam sessionök zenéjére, megérthették, miről szól a legenda. Várjuk a folytatást, nyáron találkozunk!

Duna-part Nyaralóházak színházterme (Felsőgöd, Jósika utca 14.), 2025. február 14.

 Fotó: Somogyvári Péter

Pontos leírást ITT talál.