Október 11-én a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem két tanára, Binder Károly (Erkel Ferenc-díjas) zongoraművész és Borbély Mihály (Liszt Ferenc-díjas) szaxofon és klarinétművész tartott kurzust Nagykanizsán. A Magyar Plakát Házban rendezett programon a Farkas Ferenc Zene- és Aranymetszés Alapfokú Művészeti Iskola tanárai vettek részt.

A jazz műfaján belül vannak olyan stílusirányzatok, amelyek már a megszólalás pillanatában képesek megteremteni a rájuk jellemző erőteljes atmoszférát. Nos, ilyen a még szerencsére sokak által „beszélt nyelv”, azaz a hard-bop, amely a hirtelen felbukkanó és gyorsan elmúló divatok ellenére, már vagy hat évtizede a modern jazz legéletképesebb irányzata. Merem állítani, hogy nálunk ezt hitelesen csak igen kevés formáció képviseli, ezek között pedig Pataj Gyuri olykor változó felállású ötös formációi igazi csemegék. Amikor felbukkannak, én mindig ott vagyok.

Különleges előadásra került sor az Operában, helyesebben nem az Operaházban, mert az még mindig felújítás alatt áll, sem az Erkel Színházban, mert talán a sok megbetegedés miatt kevés előadást tartanak meg, hanem a Kőbányai úton, nyár végén átadott pazar látványt nyújtó, gyönyörűen felújított Eiffel Műhelyházban. Négy év után ismét jazz-zenekar játszott egy operaelőadáson.

A Magyar Jazz Ünnepe négy napon át sok-sok kiváló produkciót vonultatott fel. Ezek közül a csütörtöki napon 4 iskola növendékei mutathatták be tudásukat 25-45 perces időtartamban. Még mielőtt rátérnénk a tehetségesebbnél tehetségesebb fiatalok felsorolására, annyit hadd jegyezzek meg, hogy ezt az ünnepet minden évben tavasszal rendezi meg a Magyar Jazz Szövetség a Budapest Jazz Clubban, azonban idén közbeszólt a koronavírus, ám a fellépőkön nem változtattak. Ez azért lesz érdekes, mert akik áprilisban egyik iskola növendékei voltak, azok mostanra már lehet, hogy máshol tanulnak vagy esetleg végeztek. A beszámoló második részében a pénteki ünnepélyes díjátadóról lesz szó.