A Harmónia Jazzműhely kalandos történetében a mai magyar jazzvilág krémjét szólaltatta meg olyan elvarázsolt helyeken, mint a Nyitott Műhely, a Dob utcai Szenes Pince, az Állatorvosi Egyetem klubja, Londonban a Spitz, a Bulls Head jazz kocsma vagy a legendás 606 Club, majd 2009 óta a Budapest Jazz Club. Ezek a koncertek végre ismét és itt hallhatók. A felvételeket nem Rudy van Gelder vagy George Martin készítette, pedig a zenészek megérdemelték volna.  Jó szórakozást!

A zenésznek a zene nem csak hivatás, kenyérkereset vagy megszállottság, de mindenek felett örömforrás. A MagyarJazz újabb sorozata keretében munkatársunk, Pallai Péter kérdezi a magyar jazzvilág nagyjait, mi az a tíz zenedarab, amit a legszívesebben hallgat saját épülésére, amikor éppen nem szakmázik?

Itthon rendszeresen koncertezik zenekarával, a D.A.S. Trióval, és meglepetésszerűen feltűnik különféle jazz-rock projektekben, jamsessionökön. Első alkalommal a Művészetek Palotája Fesztivál Színháztermében hallottam a zenéjét, a Free Style Chamber Orchestra előadásában. A zenekar visszatérő koncertjén László Attila, Wolf Péter, Malek Miklós és Zsoldos Béla művei mellett mutatta be Nagy Ábel Márton szerzeményét és hangszerelését, a D.A.S. Trió közönségkedvenc dalának nagyzenekari átiratát, melynek címe: Journey of a Light Beam Radiating from a Slushy Slice of Bread (olyasmi, mint “lucskos kenyérszeletből szökkenő fénysorompó által megtett út”). A Djabe zenekarban hallottam másodszor, ahol édesapját - aki külföldön zenélt éppen saját zenekarával - helyettesítette a zongoránál. A fiatal virtuóz zongorista, olyan pluszt hozott a zenekar koncertjébe, a sok szépen felépített szólójával, ami feledhetetlen.

A zenésznek a zene nem csak hivatás, kenyérkereset vagy megszállottság, de mindenek felett örömforrás. A MagyarJazz újabb sorozata keretében munkatársunk, Pallai Péter kérdezi a magyar jazzvilág nagyjait, mi az a tíz zenedarab, amit a legszívesebben hallgat saját épülésére, amikor éppen nem szakmázik?