Az irodalom és a jazz kapcsolatával már többen foglalkoztak változó színvonalú munkákban. A film és jazz közös pontjainak feltérképezésében szerencsére szerepet vállalt a mi szerkesztőségünk is. A képzőművészet és a jazz kapcsolata viszont ritkán téma a jazzlapok hasábjain, mert ehhez bizony mindkét területhez konyítani kell. Nem is próbálok úgy tenni a netről gyűjtött tényekkel, mintha ez nekem otthonos terület lenne, inkább azt szeretném, ha megnéznék ezt a tematikája miatt kuriózumnak számító vállalkozást, ami ezer szállal kötődik a jazzhez és nagyon szórakoztató.

A Magyar Zene Házában mutatja be László Attila legújabb zenekara, a László Attila Fusion Circus a júniusban megjelent, és a koncertre fizikai példányban is elkészülő lemezét.

Ella Fitzgerald beceneve a „First Lady of Jazz” volt, ami Amerikában csak az elnök feleségének járó címet jelenti. De a reklámtevékenységben oly’ profi Amerikában, ez a titulus – Ellára vonatkozóan – történetesen megállta a helyét…

Kedden Al Di Meola egymás után két koncertet is adott, és mindkétszer megtelt az Újlipótváros és Angyalföld határán épült RaM, annak ellenére, hogy sokáig nem tudhattuk, egyáltalán kikkel és milyen programmal érkezik ide. A világ egyik legjobbjának tartott virtuóza honlapján amerikai koncertekkel zsúfolt naptárjában nyoma sem volt európai turnénak, más forrásokból mindössze annyit lehetett megtudni, júliusban, 20 év után újra Görögországba látogatott, és részt vett a harmincéves múltra tekintő „Sani Festival” égisze alatt rendezett, Jazz on the Hill koncerten.

Idén már nyolcadik alkalommal rendezik meg az AVL-Érdi Jazz Fesztivált. Nem véletlen a címben feltett kérdés, mivel a fellépő hat formáció közül csak egyet hallhatott eddig a közönség olyan összeállításban, ahogyan Érden fognak játszani. Ehhez még hozzájön a nyitónap irodalmi estje, ahol ugyancsak először valósul meg a zenei-irodalmi utazás a két művész között.

Óriási jazzforgatag várta a Kecskemétre látogató közönséget augusztus 4. és 7. között a Jazzfővárosban.
Sztárvendégként Gunhild Carling multiinstrumentalista zenész koncertezett többször, ráadásul a családjával. A zenész famíliát a Covid alatti lezáráskor heti többször is láthattuk online, folyamatosan szórakoztatták követőiket, és ez a mai napig megmaradt. (Ez az interjú a fesztiválra készült, de az internet rejtelmeinek köszönhetően csak most jelenhetett meg.)

A Jazz.hu portált fantasztikus képekkel segítő Siklós Péter kiállítása jövő csütörtöktől tekinthető meg a Magyar Fotográfiai Múzeumban, Csak Jazz címmel.

Lattmann Béla, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem basszusgitár tanszékvezető tanára a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjét kapta a hazai zenei életet gazdagító pályafutása, a Csanyi-Lattmann Quartet egyik alapítójaként és közel három évtizedes oktatói munkájának elismeréseként.

Augusztus 19-én több jazz-zenészt is hallhat a közönség Budapest különböző pontjain, mint az megszokott.

Januárban a Magyar Jazz Szövetség zsűrije Sárközi Edinát választotta az év fiatal jazz-zenészének. Az énekesnő idén végzett a Bartók konzervatóriumban, Budapesten. Augusztus 28-án pedig a Magyar Zene Házában lép fel zenekarával, a Sárközi Dina Quintettel.

Hölgyek esetében jó szokás, hogy nem számoljuk az éveket, ráadásul ünnepeltünk esetében nem is szükséges a „kozmetikázás”, nyugodtan letagadhat egy évtizedet. Különben is napjainkban az internet „jóvoltából” mindenki tájékozódhat a reflektorfényben álló személyiségek legfontosabb adatairól. Szóval elégedjünk meg azzal, hogy a mi igazi, jó értelemben vett dívánk születésnapja éppen ma van. Szívből kívánjuk, hogy még sok éven át élvezhessük remek énekhangját, lebilincselő előadásmódját, kedves kontaktusteremtő egyéniségét!

Az örmény zongoravirtuóz áprilisban megjelent lemezét legutóbbi európai turnéján részben a hazai közönség élőben is megismerhette, a MÜPA Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben adott májusi koncertjén. Hamasyan a lemezen játszó, Matt Brewer bőgőssel és Justin Brown dobossal indult útnak és érkezett Budapestre is. Az élővarázs átélése után, a koncerten ott voltaknak is ajánlom a „StandArt” valamilyen formában való beszerzését, a nem ott voltak miatt, ugyanis a stúdió felvételen egy-egy számban Ambrose Akinmusire, Joshua Redman, valamint Mark Turner is „vendégművészkedik”, akik sokat tettek Hamasyan az 1920-as évektől az 1950-es évekig tartó időszakból válogatott standard feldolgozásaihoz.

A nagy fesztiváloknál már több éve kérdés, miért van a nevükben a jazz, ha a fellépők többségének köze sincs a jazzhez. Legtöbbször az a válasz, hogy hajdanán még jazz-zene volt túlnyomóan a programban, ami időközben változott mindenfelé stílusra. Paloznakon is így lehetett, de mára lassan elfogytak a jazzt játszó fellépők, vajon azért, mert a kereslet megváltozott időközben. De ne legyünk borúlátóak, hiszen idén is kaphattunk igazi vérbő jazz-zenét is.

A Nagy Elődök c. sorozatban Pallai Péter remélhetően közérthető szövegekkel és youtube illusztrációkkal mutatja be a jazztörténet stílusformáló szólistáit a különböző hangszereken (zongorával kezdve) a kezdetektől egészen a 70-es évekig. Olyanok is szerepelnek az összeállításokban akiket elkerült a világhír, noha megérdemelték volna.  A zenei illusztrációkat a youtube-ról válogattam, hogy a legszélesebb körben hozzáférhetőek legyenek. Általában ezek a darabok a Spotify-on is fellelhetők, ha csak nem jelzem az ellenkezőjét.

Nagyon távolra kerültünk azoktól az időktől, amikor még nem jelentett különösebb nehézséget annak a meghatározása, hogy mi is a jazz tulajdonképpen. Adottak voltak a bevett ritmikai képletek, adott volt a kompozíciók szerkezete és egy kvartett, de egy nagyzenekar megszólalása is teljesen tipikus volt. Létezett néhány kivétel, de ezeket jól ismerte minden rajongó.