Houstonban 2019 első hónapjában rendezték a 18. Trinity Jazz Fesztivált. A januári program mottója jutott eszembe szombat este a nézőtéren: Celebrating Women in Jazz. A Müpa május elejére valami hasonlóval rukkolt elő. A Jazztavasz fesztiválra elhozott három zenészt, akik a koncerttermekben már bizonyítottak. Közös bennük, hogy ismerik a jazz nyelvezetét, de szeretnek új kifejezési formákkal kísérletezni. Hiszen filmet sem lehet úgy csinálni ma, mint száz éve. Ida Nielsen basszusgitáros pénteki és Tia Fuller szaxofonos vasárnapi fellépése közt szombatra egy igazi kuriózumot kínált: Jane Monheit énekesnő lépett színpadra. Nekünk jazzkedvelőknek még izgalmasabbá tette az előadást, hogy kíváncsiak voltunk a Budapest Jazz Orchestra mindig színvonalas, kreatív hangszerelésére is, hozzászoktattak minket a profizmushoz.
John Scofield a modern jazz állócsillaga. Tulajdonképpen elmondhatjuk róla, hogy az elmúlt negyven évben töretlenül a jazz élvonalában volt. Szinte páratlan az ilyen szakadatlanul sikeres művészpálya. Emlékszem, hogy amikor több mint harminc évvel ezelőtt először hallottam a felvételeit, mennyire különlegesnek, furcsának találtam őket. Érthetetlennek, de mégis ismerősnek. Scofield nagy találmánya, hogy a Jimi Hendrix vagy BB King által példátlan népszerűségre szert tett blues-os, rockos hangszerkezelést ötvözte a legmodernebb jazzelméleti újításokkal. Természetesen nem járt egyedül ezen az úton. A hetvenes években mindenki jazz rockot akart hallgatni, és ehhez adott volt, hogy a legnépszerűbb rock hangszer, az elektromos gitár színre lépjen.
Nagykanizsán hatodik alkalommal rendezték meg a Nemzetközi Jazz Napot. Ennek helyszíne immár harmadik éve a Nagykanizsai Honvéd Kaszinó, az a hely, ahol a '70-es évek elején kibontakozott a helyi jazz-élet. A hagyományoknak megfelelően idén is volt kísérő rendezvény, ahol Goór Gábor fotográfus mutatkozott be. Az est csúcspontjaként a Borbély-Dresch Quartet adott koncertet. A dél-zalai város ezzel ismét csatlakozott az UNESCO által életre hívott világméretű jazz-ünnephez.
Két arcát is megmutatta Snétberger Ferenc 2019 tavaszán Budapesten. Előbb április elején szólókoncertet adott a MÜPÁ-ban, majd április végén a tanítványaival játszott a Vigadóban. Mindkét produkciójával újra bizonyította, hogy kivételes talentum, kivételes mentor, kivételes ember.
Barabás Lőrinc művész családba született, de ő nem a képzőművészetet, hanem a zeneművészetet választotta és ebben tud kiteljesedni, kreativitását szerencsére ebben a művészeti ágban éli meg. A trombitás-zeneszerző fiatal kora ellenére jól ismert alakja a magyar jazz világának, de sűrűn megfordul európai és amerikai jazz klubokban is.
Nem mindennapi élményben volt része annak a kevés jazzbarátnak, akik ezen a hétköznap estén eljöttek a BMC nagytermébe, hogy egy különleges jazzkoncertnek legyenek tanúi az egyre aktívabb rendezőiroda, a Get Closer jóvoltából. Már pár héttel ezelőtt is egyetértettem azokkal a jazzrajongókkal, akik ugyanitt Gwylim Simcock (Pat Metheny zongoristája) szólóestjén azon keseregtünk, hogy egy ilyen esemény másutt Európában teltházas koncert lenne. Ráadásul Linda Oh, (azaz teljes nevén Linda May Han Oh) az est hős(nője) immáron visszajáró szereplő a magyar színpadon, igaz most lépett fel először saját formációja élén. Jómagam persze korábbi fellépésein is jelen voltam, sőt a Sound Prints c. lemezről, amelyben ő a ritmusszekció oszlopa, még ötpontos kritikát is írtam a Gramofon 2015 nyári számába.
Április 18-án csütörtökön két magyar migráns zenész volt hivatott fényezni az országimázst a kultikus londoni jazz klubban, a 606-ban: a javarészt most már Dániában játszó szaxofonos fenomén, Bolla Gábor és a nemrég Angliába áttelepült csodálatos fiatal zongorista, Gayer Mátyás. A két muzsikus kirobbanó tehetsége dacára nagyon rosszak voltak az előjelek.
Tizennéggyel indulunk
Örömmel tesszük közzé a hatodik Jazznap-hu, vagyis non-profit akciónk 2019-es listáját, eddig tizennégy helyszín csatlakozott, és a lista még bővülhet!
Két nappal a jazz-rock úttörőjeként is emlegetett John McLaughlin gitárpápa húsvéti budapesti koncertje előtt egy fiatal magyar gitáros, Gotthárd Mihály is megmutatta kvalitásait és azt, hogy a fúziós műfajnak lehet még jövője Magyarországon.
A Harmónia Műhely Alapítvány célul tűzte ki magának, hogy fiatal tehetségeket is bemutasson a Budapest Jazz Clubbal közösen rendezett koncerteken. Negyedévente van lehetőségük általában a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatói közül egy-két zenekarnak bemutatkoznia a közönségnek. Ez a lehetőség igen jelentős, mivel általában telt ház fogadja a fellépőket.
Áprilisban jelent meg Rafael Mário második lemeze, amit Rafael néven jegyez, és a címe „Black Butterfly”. A lemez bemutatóját az Opus Jazz Clubban tartotta. Az új lemez eltérő hangzású, mint a fiatal zongorista két éve megjelent első lemeze, a „My Hope”, de mindkettőt a Hunnia Records adta ki. Az új lemez jóval modernebb, fúziós, az elektronikának nagy szerepet adó, énekesnővel és DJ-vel kiegészült zene. A lemezbemutatón a színpadi arculatra is - amennyire a hely engedte - odafigyeltek. A lemezborító piros színe megjelent több helyen is. Márioval egy rövid interjút is készítettem.
2015. január 22-én, csütörtök este a kiváló alt szaxofonos nem először és reményeim szerint, nem utoljára lépett fel a BJC londoni iker klubjában, a turisták helyett a virtigli jazz közönséget vonzó 606-ban. Ez a koncert is része volt a két rangos klub között már évek óta nagy sikerrel folyó “cserekereskedelemnek”, amelyben partner a londoni Magyar Kulturális Központ és néhány önfeláldozó, de diszkréten névtelenséget kérő magyar jazzrajongó is.
Az Elsa nevű hurrikán egy trópusi ciklon, amely Kuba térségében képződött, Budapesten alakult hurrikánná és tegnap elérte a brit fővárost. De itt a meteorológiai érdeklődésű olvasó nyugodtan búcsút mondhat ennek az írásnak.
Kurt Elling (vocals), and Dianne Reeves (vocals) perform the jazz standard "Too Close for Comfort" as part of the International Jazz Day 2018
Idén már negyedik alkalommal került megrendezésre Az év fiatal jazz zenésze verseny, amit az NKA támogatott idén is. Talán a nagyobb reklámnak köszönhetően vagy annak, hogy 2018-ban a nyertesek egész évben koncerteztek, vagy mert a határon túli magyar diákok is lehetőséget kaptak a nevezésre, idén nagyon sokan jelentkeztek. Pintér Zoltán - aki a versenyt megálmodta és létrehozta,- elmondta, hogy már a döntősök kiválasztása is nehéz feladatnak bizonyult, annyi tehetséges zenész küldte be a munkáját. A közönség is hallhatta, hogy idén még erősebb a verseny, mint tavaly volt, és ebben az évben ismét egy fővel bővült a döntőbe jutottak száma, így 8 fiatal mutathatta be tudását, tehetségét a Budapest Jazz Club színpadán, akik közül egy közönség- és egy szakmai nyertes került ki. Idén is telt ház fogadta a színpadra lépőket.