Legnagyobb örömünkre Roby Lakatos sok évtizedes belgiumi tartózkodás után mostanában már mind többször lép fel szülőhazájában. Vendégként is szerepelt pl. Micheller Myrtill Müpa-béli nagykoncertjén, de a Háló vendége is volt éppen három éve.

Ahogy az várható volt, a két évvel ezelőtt megjelent, a szaxofonos Molnár Sándor közreműködésével készült „At The Back Of My Mind” után, idén tavasszal megjelent a folytatás, Oláh Krisztián második, kizárólag saját kompozícióit tartalmazó lemeze, a „Crescendo”. Az alakulása, azaz 2019 óta változatlan felállású kvartetthez, melyben öccse, Oláh Kálmán Jr. szoprán- és altszaxofon, Orbán György bőgőn játszik, és Serei Dániel dobol, ezúttal a cimbalom virtuóza, Lukács Miklós csatlakozott.

Nem kellett nagy hírverés ahhoz, hogy teltház legyen a Bartók Béla nevét viselő Nemzeti Hangversenyteremben, hiszen a lírai nevű díva már négy éve is nagy sikerrel szerepelt a rangos színhelyen.

Egy éve hunyt el a ceglédi kulturális élet meghatározó alakja, Kármán Sándor, aki nem csak jazz-zenész volt, hanem szervezte is jazzéletet, a Ceglédi Dobos- és Ütős Gálát, sőt az ereklyéket tartalmazó Dobmúzeum is neki köszönhető.

Emmet Cohen, Billy Cobham, Jacob Collier is a novemberi fellépők között van. A következő hónapban annyi jól ismert és kedvelt jazz-zenész érkezik Budapestre, amennyi egész évben érkezett tavaly.

A középgeneráció dreamteamje Joshua Redman vezérletével jövő hónap elején lép fel a Zene Kozmikus Palotájában, most pedig megmutatták fiatalok a színpadán, hogy kiapadhatatlan az utánpótlás. Mivel a Müpa Liszt Ünnepének alapkoncepciója az, hogy a Liszt életművet jellemző kiemelkedő minőség, műfaji sokszínűség és formai gazdagság jelenkori reprezentánsa legyen a fellépők produkciója, állíthatjuk nyugodtan, hogy Ravi Coltrane formációjának keddi koncertje a jazz térfélről valódi telitalálat.

Közhely, hogy a jazz igazi „élettere” optimálisan nem a hatalmas koncerttermek világa lenne, hanem az intim klubok színpada és nézőtere. Ebben erősített meg két egymást követő este semmihez nem hasonlítóan kimagasló élménye az iF kávézóban, majd a Jedermannban.

Egy szerencsétlen balesetben elszenvedett sérülés következtében 67 éves korában csütörtök hajnalban elhunyt Kiss Zoltán, azaz ahogy mindenki ismerte, a becenevén legendává vált Hagyma. A váratlan szomorú hír megrázta az egész hazai jazzközösséget. Zenészeink azóta is sorra emlékeznek Róla a Facebook posztjaikban, felidézve a feledhetetlen közös utakat, amikor humorának köszönhetően a kilométerek észrevétlenül fogytak, és az érkezéskor mindenki jó hangulatban állhatott színpadra. Párszor, igaz rövidebb távokon, jómagam is utazhattam Vele, ezek közül a menet közben jegyzetelt beszélgetések közül idézek néhányat emlékére.

Múlt csütörtökön az évek során népszerűvé vált Glass of Jazz sorozat 14. estjén a hagyományoknak megfelelően a Budapest Jazz Clubban találkozhattak a bor és a jazz kedvelői. Az ez évi harmadik, az italok ismertetésével egybekötött kóstoló már este hattól elkezdődött, a koncertteremben pedig szintén a szokásos időpontban, este nyolctól szólt a jazz. Ezúttal a BALÁZS ELEMÉR GROUP lépett fel.

Elhunyt Szakcsi Lakatos Béla, pótolhatatlan veszteség érte a hazai jazz életet. Nagyformátumú, nyitott gondolkozású művész volt, aki hosszú évtizedekig tartó pályafutása során a jazz-zongorázásnak képes volt új dimenziókat adni. Világszerte nagyra tartották a játékát, Chik Corea többször is elragadtatással beszélt a „touch”- ról, amivel Szakcsi a hangokat a zongorán megszólaltatja. Ezt, aki felvételit és koncertjeit hallotta, azonnal megérezhette, és felismerhette azt az egyéni felfogást is játékában, amitől magában ujjongani kezdett: „ah, ez a Szakcsi…”

Talán hármonegyed órája, egy angliai autópályán haladva kaptam a hírt. Irk Réka telefonált. Sírt a telefonban. Én is majdnem. Egyszerre annyi minden jutott az eszembe. Nem is szabadna múlt időben gondolni rá vagy írni róla, mert ő és a zenéje velünk marad.

Ma hajnalban elhunyt Szakcsi Lakatos Béla. A szomorú hírt idősebbik fia, Szakcsi Jr tette közzé a közösségi oldalon. A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas, Liszt Ferenc-díjas és Szabó Gábor-díjas magyar zongoraművész és zeneszerző, érdemes művész, Szakcsi Lakatos Béla 1943. július 8-án született, 80. születésnapját nem élhette meg. Halála mindenkit megdöbbentett, szeptemberben még csodálhattuk a Harmónia évadnyitón a BJC-ben, majd szenzációs koncertet adott az AVL-Érdi Jazz Fesztiválon, előző nap pedig a Pestújhelyi Közösségi Házban Gerendás Péterrel lépett fel.

Dr. Lakatos Ágnes a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Jazz Tanszék jazzének szakának vezetője, valamint a Bartók konzi jazzének szakának is a vezetője ma tölti be – bármennyire is hihetetlen – kerek 60. életévét. Ez alkalomból köszöntjük szeretettel!

Vasárnap, a fesztivál zárónapján elsőként Oláh Krisztián és Gyémánt Bálint játszott duóban. Júliusban a BJC-ben tartották bemutatkozó koncertjüket, és előtte, ha nem is teljesen komolyan, de úgy gondolták, az egyben a búcsúkoncert is lesz. Szerencsére aztán mindketten úgy döntöttek, folytatniuk kell, erre bíztatták őket a kollégák, és sokan a közönség soraiból is. A duó iránt máris komoly a kereslet, erre a fesztiválra szintén egy fesztiválról érkeztek, a Budafoki Pezsgő Bornapokon léptek fel.

Szeptember 30-án, pénteken mutatja be nemzetközi kvartettjét Budapesten a Dániában élő és Európa-szerte nagy névnek örvendő tenor- és szopránszaxofonos, Bolla Gábor. Munkatársunk, Pallai Péter kérdezi Gábort az együttes és a turné hátteréről.