Manapság a jazztartalmakat közvetítő, legnagyobb elérésű médiumok többek között Nubya Garcia, Robert Glasper és Kamasi Washington nevétől hangosak. Újra és újra felmerül, hogy a jazz és a pop közös metszetében – feltéve, hogy két külön halmazról beszélhetünk – milyen mozgások történnek, a szinte folyamatos kölcsönhatást milyen tényezők és erők befolyásolják. Az ebben a témakörben zajló vitákat felélesztette a Listening to Kenny G című, 2021-ben bemutatott dokumentumfilm, amelyet Penny Lane rendezett az HBO számára (https://www.imdb.com/title/tt15174040/).

Egy hét múlva indul a Művészetek Völgye összművészeti fesztivál. Rengeteg izgalmas programmal várják a tíz napra és az egy napra betérőket is Kapolcson. A belépőjegyek idén sem lettek olcsóbbak, ám ezért majdnem egész napos szórakozást kínálnak a szervezők.

A hol csillapodó, hol újra támadó Covid idején bizonytalan időre elhalasztott turné idén végre megvalósulhatott, július 2-án, a baszkföldi Getxo nemzetközi jazzfesztiválján Ron Carter megkezdte Foursight néven ismert zenekarával várva várt európai körútját. Mint ahogy oldalunkon is örömmel közzétettük, ennek magyar vonatkozása is volt, a fesztivál keretein belül rendezett, fiatal zenekaroknak kiírt versenyt a Drippey Máté szaxofonos, Kapolcsi-Szabó Levente billentyűs, Virág Benedek gitáros, Gyányi Tamás bőgős és Majsai Roland dobos felállású Symbiosis 5 nyerte, a díjjal járt honorárium mellett jutalmul a nagyszínpadon léphettek fel  Ron Carter előtt. A 85 éves bőgősfejedelem másnap már az Andorrában rendezett fesztiválon lépett fel, majd egy újabb rangos fesztivál, a rotterdami North Sea előtti napokban kizárólag saját zenekarával hódított tovább Budapesten és Bécsben.

Nehezen tagadható, hogy a 45-55 évvel ezelőtt keletkezett progresszív rocklemezek némelyike valódi zenei csemegékkel örvendeztette meg a hallgatót. Igaz, ez még akkor is, ha hozzátesszük: e különlegességek szinte soha nem értek el nagy népszerűséget, megmaradtak egy viszonylag szűk hallgatói kör kedvenceinek. A világhírű Led Zeppelin, Uriah Heep, Pink Floyd, Yes és Deep Purple mellett olyan páratlan jelenségeket is kitermelt magából a műfaj, mint az indiai zenéből táplálkozó Quintessence egyes albumai, az Electric Prunes f-moll rockmiséje, a The Nice Five Bridges című szvitje, vagy a holland Focus Moving Waves című lemezének B oldalán hallható, több mint húszperces kompozíció (Eruption), melyet egy 1600-ban bemutatott olasz opera, Caccini és Peri Eurüdikéje inspirált. A Jacob’s Ladder világa többé-kevésbé e fél évszázaddal ezelőtti rockbirodalomba kalauzolja vissza hallgatóit, persze a zene a zongorista zenekarvezető egyedi kreatív eszméin jócskán átszűrve szólal meg az új albumon.

Ma, azaz július 13-án kezdődik a Balaton déli partján a XXII. Jazz és a Bor fesztiválja, Balatonboglár.

Olvasóink unhatják már, hogy többször szóvá teszem a kiadók azon igyekezetét, hogy még az utolsó pillanatban profitot szerezzenek a jazztörténeti jelentőségű felvételek újrakiadásából… Persze ennek pozitív hozadéka is van: a legendás albumok szuper minőségű kiadásaihoz juthatnak hozzá az igényesebb gyűjtők.

A múlt hét szerdán a Budapest Jazz Clubban fellépett Waking Vision nevére eddig csak trió formációban kaphattunk találatot a google keresőjében. Az óceán ezen a partján szintén kevésbé ismert John Shannon gitáros alapította, kvartetté bővült nemzetközi formáció valamennyien New Yorkban élő kelet-európai tagjai, Ruslan Sirota zongorista, Peter Slavov bőgős és a dobos Martin Valihora neve viszont jól csenghetett minden jazzel mélyebben fertőzöttnek. Ahogy a klub programajánlójában is megjelent, mindegyikük a jazz szűk elitjéhez tartozó muzsikusok zenekaraiban szerzett hírnevet, és előzőleg mindnyájan a bostoni Berklee hallgatói voltak.

A Nagy Elődök c. sorozatban Pallai Péter remélhetően közérthető szövegekkel és youtube illusztrációkkal mutatja be a jazztörténet stílusformáló szólistáit a különböző hangszereken (zongorával kezdve) a kezdetektől egészen a 70-es évekig. Olyanok is szerepelnek az összeállításokban akiket elkerült a világhír, noha megérdemelték volna.  A zenei illusztrációkat a youtube-ról válogattam, hogy a legszélesebb körben hozzáférhetőek legyenek. Általában ezek a darabok a Spotify-on is fellelhetők, ha csak nem jelzem az ellenkezőjét.

A következő koncert a Háló Jazz Klubban július 12-én lesz 19 órakor: Varga Dávid Quintet

Valószínűleg utoljára láttuk őt színpadon. Ezt a koncertturnét már el kellett egyszer halasztani, s most a lekötött programok után nem vállal több fellépést Európában. Emlékezetessé tette a búcsút, az biztos. Nem azért szerettük, mert valamikori önmagát idézte, annak szólt gyakran az ováció, hogy még mindig piszok jó zenész. Ha lesz Év koncertje szavazás, nálam az egyik tuti jelölt megvan.

A MagyarJazzen többször is foglalkoztunk már a Sybiosis 5 zenekarral és tagjaival. A ritmusszekció az utóbbi pár hónapban többféleképpen is felhívta magára a figyelmet. Főleg saját kompozíciókat játszanak, sok-sok improvizációval, igényes, mégis könnyen érthető jazz-zenét szólaltatnak meg koncertjeiken. Már a következő versenyükre készülnek, ahova várják a szavazatokat!

A nyári hónapok nem igazán tekinthetők a klubkoncertek időszakának. A Kiss Attila Band múlt keddi koncertjén a tartós kánikula közepette viszont nemcsak az évszakhoz képest telt meg a BJC légkondicionált nézőtere. A gitáros zenekarvezetőt is meglepte a szépszámú közönség, de ő is szolgált meglepetéssel, a zenekar most készülő lemezéről is eljátszott néhány új kompozíciót.

Az iráni gitáros és a magyar ütős örömzenélését hallhatja a közönség július 14-én Békéscsabán.

Varga Tivadar négy éve végzett a Zeneakadémián, majd két éve robbant be a jazzéletbe kihasználva a Covid okozta sokkot, az online média pozitív tulajdonságait kamatoztatva, folyamatos home-koncertekkel szórakoztatta a követőit.

Mindenekelőtt rend jellemzi Zolbert új CD-jét, a „Focus”-t. És ha már Zolbert lemezéről van szó, akkor egyértelmű, hogy a „Focus”-on hallható zene a smooth jazz műfajába sorolandó. (Megérne egyszer egy felmérést, hogy hányan szeretik itthon a smooth-nak nevezett irányzatot, már csak azért is, mert úgy tudni, hogy Amerikában például igencsak népszerű.)