Idén már harmadik éve rendezik meg a Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Heteket.

A HARMÓNIA JAZZMŰHELY a Budapest Jazz Clubban március 10-én, PÉNTEKEN 20 órai kezdettel bemutatja: Pintér Zoltán-Kollmann Gábor Quartet

A szaxofonos zeneszerző, Mester Dániel hosszú utat tett meg, amíg rátalált saját zenei világára. Amszterdami tanulmányainak köszönhetően nemcsak a nyugati világ zenei hagyományait szívta magába, de rengeteget utazott is. Bejárta Indonézia, Törökország, Dél-Korea és Marokkó tájait, megismerkedett azok kultúrájával, dallamvilágával.

Videó-interjú készült a hétvégén a Tűzkő Salamon Quintettel második helyezést elért jazz-zongoristával, Horváth Balázzsal.

A Beatles jelentősége vitathatatlanul óriási az egész zenetörténetben. De az is egyértelmű, hogy azt a melódiakincset, amivel megajándékozták a zenei világot, szívesen vették fel repertoárjukra a legkiválóbb muzsikusok is, természetesen akár a jazz legkarakteresebb művészeit is beleértve. A műfaj olyan nagysága, mint a jazz-zongorajáték óriása, Brad Mehldau már korábban is nem egyszer vette repertoárjára a Beatles örökbecsű melódiáit, de most egy komplett albummal tisztelgett a „gombafejűek” előtt.

A legutóbbi Combo verseny 2021 szeptemberében volt. Az idei zenekari megmérettetés időpontját február legelején hozták nyilvánosságra, így igen rövid határidő állt rendelkezésükre a zenekaroknak, akiknek egy saját számot kellett játszaniuk, valamint a három megadott standard közül egyet.

Tegnap, 2023. március 2-án, csütörtökön elhunyt a jazz Nagy Generációjának óriása, a szaxofonos Wayne Shorter. A műfaj történetének talán legváltozatosabb korszakában, fél évszázadon keresztül a legötletesebb és kiforrottabb újítók közé tartozott.

A Borbély Mihály Polygon múlt pénteken ezúttal a Király utca elején található, lényegre törően rövid, az utca nevének kezdőbetűjét, és a házszámot magában foglaló nevet kapott K 11-ben mutatta be Bájoló című albumát.

Hász Eszter 2019-ben az Év fiatal jazz-zenésze lett, amit 2020-ban szerzőtársa, Horváth Albert nyert meg. 2020-ban meghívást kaptak zenekarukkal a Müpa tehetségkutatójára, majd lecsapott a pandémia. Ezalatt, ahogy a többi zenész, Eszter sem ült otthon, várva a csodára, hanem a megálmodott lemezén kezdett el dolgozni. Március 6-án pedig bemutatja az alkotást a Budapest Jazz Clubban.

A tavalyi sikeres rendezés után, idén is sor kerül a JazzFest Budapestre tavasszal. Somogyvári Péter > tavalyi beszámolója < még inkább kedvet csinálhat az ideihez.

A 77 éves, hétszeres Grammy-díjas amerikai jazztrombitás, zeneszerző, a szlovák-magyar határtól két km-re található Ipolyságon lép fel vasárnap.

Nagyon megörültem, amikor megtudtam, hogy Gyárfás Pista barátom fogja koncertjével megünnepelni Budapesten Wes Montgomery születésének századik évfordulóját. Nem is lehetne elképzelni ennél jobb választást. Amióta csak hallom Gyafit, márpedig a nyolcvanas évek vége óta hallom, elsőre mindig Wes Montgomery hatása jut eszembe. Pedig Gyafi játékában a többi nagy példakép játéka is ott van, tartottunk is olyan közös duó koncertet, ahol felvonultattuk nagy elődeink példáját, de valahogy mégis leginkább Wes Montgomery példája a domináns.

Tegnap rendezték meg a Magyar Jazz Szövetség éves taggyűlését. Minden évben a közgyűlés szavazással zárul, amikor három díjra szavazhatnak a jelenlévők (plusz azok, akik meghatalmazást adnak képviseletükre másnak). A három díj: a Szabó Gábor-díj, a Pernye András-díj és a Gonda János-díj.

A Nagy Elődök c. sorozatban Pallai Péter remélhetően közérthető szövegekkel és youtube illusztrációkkal mutatja be a jazztörténet stílusformáló szólistáit a különböző hangszereken (zongorával kezdve) a kezdetektől egészen a 70-es évekig. Olyanok is szerepelnek az összeállításokban akiket elkerült a világhír, noha megérdemelték volna.  A zenei illusztrációkat a youtube-ról válogattam, hogy a legszélesebb körben hozzáférhetőek legyenek. Ez a fejezet a hatvanas-hetvenes évek avantgárdjával foglalkozik és a zene nem mindenkinek lesz a kenyere. Lesznek roppant hosszú felvételek is, amelyeket természetesen nem köteles az olvasó végig hallgatni.

Keveset beszélünk a női zenészek, jazz-zenészek, hangszeres jazz-zenészek helyzetéről Magyarországon. Máté J. György ’Készíts salátát’ című könyve jó kezdetnek és alapnak bizonyult, hogy körbenézzünk a hazai pályán is. Ha a hangszeres női jazz-zenészekre gondolunk, igazán kevesen jutnak eszünkbe, de nem azért, mert rosszabbak lennének, mint férfi társaik, hanem mert olyan kevesen játszanak, lépnek fel a mindennapokban rendszeresen. A külföldi interjúk után, megpróbáljuk hazánkban is megkeresni az okokat, vajon miért mellőzöttek a nők ebben a kreatív szakmában, és van-e remény, hogy ez megváltozzon. Ha két ugyanolyan jó zenész közül kell választania a zenekarvezetőnek, vajon a nőt vagy a férfit fogja választani? Tudunk-e, merünk-e erről beszéni?