Az ECM kiadó 2020 szeptemberében rögzített, de csak a közelmúltban kiadott lemezén egy csodás vibrafontrió játéka hallható. Nemcsak az ilyen ritkán előforduló felállás teszi különlegessé az albumot, hanem az is, hogy az ECM szokásos zenei világából kissé „kilóg” az elhangzó muzsika.

Egy év kihagyás után ismét megrendezhette a Jazz Tanszék a félévi vizsgát januárban. Az utolsó nap is bővelkedett tehetséges fiatalokban.

Egy év kihagyás után ismét megrendezhette a Jazz Tanszék a félévi vizsgát januárban. Már csak egy nap maradt a vizsgákból.

Egy év kihagyás után ismét megrendezhette a Jazz Tanszék a félévi vizsgát januárban. A vizsganap közepére megtelt a terem érdeklődőkkel.

Gonda János tavaly márciusban hunyt el, a Széchenyi- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, zeneszerző, zenetörténész, főiskolai tanár idén január 11-én lett volna 90 éves. Az életét végig tudatosan élő Tanár úr már életében intézménnyé vált, sokrétű, szerteágazó tevékenységét gondosan szervezte, hogy elérendő céljaira mindig biztosítsa a megfelelő időt. A halálra is felkészült, felbecsülhetetlen értékű, kéziratokból, kottákból, könyvekből, fényképekből, hanglemezekből, CD-kből, film és videofelvételekből, magnószalagokon, kazettákon rögzített hangfelvételekből, levelezésekből álló hagyatékát, valamint zongoráját a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK) Zenei Gyűjteménynek adományozta.

Néhány hónapja Jakob Bro legutóbbi lemezéről írva hoztam szóba az ECM-nél észlelhető művész-utánpótlási hiátust, illetve azt, hogy „egy olyan modernista, vagyis a jazz és a posztjazz tipikusan mai megnyilvánulásaira érzékeny kiadó, mint amilyen Manfred Eicheré, úgy tűnik, mind kevésbé lehet meg a label esztétikáját pregnánsan kifejező gitáros nélkül.”

Január 27-én a Müpa Fesztivál Színházában, a Jazzműhely sorozat keretében Prémium címmel ad szerzői estet Zsoldos Béla kiváló zenésztársaival: Dés Lászlóval, Borlai Gergővel, Zsoldos Gáborral és Zsoldos Dániellel, valamint a Budapest Jazz Orchestrával. A hetvenedik születésnapját ünneplő ütőhangszeres művésszel, zeneszerzővel ebből az alkalomból beszélgettünk.

A Magyar Jazz Szövetség élén leghosszabb ideje regnáló elnököt kérdezem az új, választott tagokról, az elmúlt évről és a jövőről.

Múlt szombaton ünnepelte tizennegyedik születésnapját a Budapest Jazz Club. Tizennégy év hosszú idő, sok egykor népszerű, nagy reményekkel elindult klub feleennyi időt sem élt túl, így a 2007-ben nyitott klub a valaha volt leghosszabb ideje aktív, és a jelenleg fennállók között, a legrégebbi jazzklub Budapesten. A BJC mozaikszó három betűje fogalommá vált, csaknem másfél évtizednyi működése alatt a főváros kulturális életének fontos része lett.

Idén végre a megszokott időben és helyszínen tudta megrendezni az LFZE Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Gyakorló Szakgimnázium, azaz a Bartók Konzi a félévi zenekari vizsgákat. Vasárnap és hétfőn délután összesen 12-12 zenekar lépett fel a Budapest Jazz Clubban.

Idén végre a megszokott időben és helyszínen tudta megrendezni az LFZE Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Gyakorló Szakgimnázium, azaz a Bartók Konzi a félévi zenekari vizsgákat. Vasárnap és hétfőn délután összesen 12-12 zenekar lépett fel a Budapest Jazz Clubban.

Az ünnepek után szerencsére már városszerte beindultak a koncertek. A múlt évezred végén Pallai Péter és Kerekes György ma már jazztörténetinek mondható találkozásának köszönhetően létrejött, eredetileg komolyzenét, jazzt, világzenét és népzenét sugárzó rádióállomásnak gondolt, Harmónia Jazzműhely évadnyitójára az Új év, szilvesztert követő első hetének pénteki napján került sor.

2021. március 10-én hunyt el a Liszt-díjas Gonda János, a hazai jazz kiemelkedő alakja, a jazzoktatás megteremtője, aki nélkül ma nem lenne Jazztanszék a Zeneakadémián. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban ma lesz Gonda János hagyatékának átadási ünnepsége.

A kesernyés humorú mondás szerint Charlie Parker zenéjére a közönség megszűnt táncolni, Coltrane-éra pedig megszűnt hallgatni. Nem teljesen igaz, végképp nem méltányos, de nem is teljesen alaptalan. A jazz New Orleans bordélyházaiban és deszkapadlójú tánctermeiben vert eredetileg gyökeret, de itt nem a műfaj származástanát, inkább az évek során megváltozott funkcióját feszegetném.

Jazzkritikus kollégám és régi barátom nemrégiben ugyanezen az oldalon fejtette ki, Pengő Csaba szólólemeze kapcsán, hogy „Nem túl gyakoriak a jazz világában a bőgős vagy basszusgitáros szólólemezek. Ezer oka van ennek, de legfőképpen az, hogy a bőgőnek és a basszusgitárnak társas közegre, partnerekre van szüksége, ez mindkét hangszer jellegéből és alapvető funkciójából is következik.”