A tavalyi Opus premier, majd az idei váci JazzMine és a szentendrei Barlang klub után csütörtökön a Budapest Jazz Clubban mutatta be a Borbély Műhely a BMC gondozásában megjelent legújabb, „Az éjszaka csodái” című lemezét. A borítón ugyan a külföldi terjesztés miatt a Mihály Borbély Quartet neve szerepel, és a cím is angol fordítást kapott, „Miracles of the Night”. Az ezredforduló táján alakult formáció az alapítóra utaló szellemes neve valóban külön lábjegyzetet igényelt volna, de a lényeg, a zene, szerencsére értő fülekre találhat a határokon túl is. A múlt héten erről a BJC nemzetközi közönsége is komoly visszajelzést adott.
A háromnapos esemény végén eredményhirdetésre került sor a Müpában online. A zsűri minden zenekart hasznos útravalóval látott el, melyet a későbbiek folyamán biztos kamatoztatni tudnak.
Idén már 16. alkalommal kapnak fellépési lehetőséget fiatal jazz-zenészek, hogy bemutassák országnak-világnak, mit várhatunk a jazzben a jövő nemzedékétől. Első nap nem kellett csalódnia, aki eljött, élmény volt végighallgatni a két zenekar koncertjét.
Új sorozatot indítunk el 2023-ban. A klubokba, fesztiválokra járó jazzt kedvelő közönség a zenészekről csak-csak tud informálódni a világhálón keresztül, de azokról a hangszerekről semmit nem tudunk általában, amin játszanak a muzsikusok. Most itt az alkalom, hogy a jazz-zenészek – minket csak ők érdekelnek – mesélhessenek egy kicsit arról a tárgyról, amivel talán egész életükben több időt töltöttek, mint embertársaikkal. Miért fontos számukra, mit kell tudni róla, mi a kiválasztás alapja. Kérésemre közérthetően, valóban nem a zenész a zenésznek, hanem a zenész a közönségének mondja el a legfontosabbakat a hangszeréről.
Budafoki és bukaresti felhívások jelentek meg fiatal zenészeknek.
Megjelent Berki Tamás énekművész első könyve, Hangszálak címmel. A cím nem fedi az életrajzi elemeket sem nélkülöző történetmeséléseket. Ahogy a Berki Tamás koncertekre járó közönség megszokhatta, ott énekelve, a könyvben pedig írásban mondja el - a néha saját magával vitatkozó, párbeszédbe bocsátkozó író - az életét. Az ajánló teljesen szubjektív lesz.
Madeleine Peyroux nem tartozik a „könnyű műfaj” leismertebb előadóinak sorába, miközben egyike a dalművészet legnagyobbjainak. Nincsenek sztárallűrjei, közel az ötvenhez is az a kedves, egyszerű, melegszívű „kislány”, mint volt utcazenészként a 80-as évek Párizsában. Pedig közel tucatnyi sikeres lemezzel a háta mögött komoly rajongótáborral rendelkezik világszerte – így hazánkban is.
Hagyományosan január végén tehetségkutatón mutatják be tudásukat a jövő fiatal művészei.
Fordulatos és sokszínű műsor fogadta a Müpába érkező 450 embert a László Attila 70 – Time to Groove című koncerten. A júliusban 70. életévét betöltő zeneszerző, gitárművész még sokszor és sok helyen fogja ünnepelni kerek születésnapját, viszont a január 11-eit nehéz lesz túlszárnyalni.
Nem mintha én fedeztem volna fel a fenti bölcsességet, de a mindössze 23 éves fekete lány második (immáron) Verve albuma meggyőző bizonyíték „magvas” állításomra. Még csak nem is valami „eredetinek” kikiáltott albummal áll elő, hanem a jazzvilág olyan tíz dalát adja elő magáévá formálva, amelyeket már számos alkalommal hallhattunk más jeles előadók tolmácsolásában is.
A Nagy Elődök c. sorozatban Pallai Péter remélhetően közérthető szövegekkel és youtube illusztrációkkal mutatja be a jazztörténet stílusformáló szólistáit a különböző hangszereken (zongorával kezdve) a kezdetektől egészen a 70-es évekig. Olyanok is szerepelnek az összeállításokban akiket elkerült a világhír, noha megérdemelték volna. A zenei illusztrációkat a youtube-ról válogattam, hogy a legszélesebb körben hozzáférhetőek legyenek. Ez a fejezet a hatvanas-hetvenes évek avantgárdjával foglalkozik és a zene nem mindenkinek lesz a kenyere. Lesznek roppant hosszú felvételek is, amelyeket természetesen nem köteles az olvasó végig hallgatni.
A HARMÓNIA JAZZMŰHELY a Budapest Jazz Clubban január 20-án, PÉNTEKEN 20:00 órai kezdettel bemutatja: Szakcsi Jr Trió
2022 őszén jelent meg a BMC Records gondozásában Futurized című debütáló albumuk.
A most is aktív, a mintegy félévszázada a világ legjobb dobosai között jegyzett Al Foster végigmuzsikálta egész életét, a jazz történetének napjaink zenéjét leginkább meghatározó korszakait.
Egy héttel a Bartók konzi félévi vizsgakoncertjei után az egyetemisták következtek, hogy bemutassák tudásukat. Örömmel láttam, hogy az előző hétről sok ismerős arc volt jelen a koncerteken.