Régen nem volt ilyen élményben részem a fiatal hazai jazzgeneráció bármely koncertjén, mint szerdán este a zsúfolásig megtelt jazzklubban, ahol nemcsak a pódiumon, de a közönség soraiban is főleg lelkes, zeneértő fiatalok élvezték korosztályuk művészetét!
„Sok van, mi csodálatos, De az embernél nincs csodálatosabb” állapította meg Szophoklész úgy 2466 évvel ezelőtt. Nem ismerem e gondolat keletkezésének pontos körülményeit, de könnyen lehet, hogy korának valamelyik jazzkoncertje után véste kőbe kalapáccsal és vésővel ezt a – bizonyos korlátokkal - mai napig érvényes aranyköpést.
Már a koncert előzetesében is felhívtam olvasóink figyelmét, hogy a világszerte (így hazánkban is) sajnálatosan elhanyagolt hangszer igazi mestere, Szaniszló Richárd (1977) különleges művészetével (és nem kevésbé saját szerzeményeivel) az utóbbi években sikerrel lépett elő a hazai és nemzetközi megmérettetés vonatkozásában. Erről győződhettünk meg ismételten a minap a Hálóban rendezett koncerten.
Hétfőn kezdődtek a Bartók Konzi évvégi vizsgái, melyeken egyrészt a tanulók zenekari tudásukat mutatták be nagy közönség előtt a BJC-ben, másrészt az OKJ-s vizsgákat is megrendezik egyúttal.
A Juhász Gábor Trió feat. Holló Aurél – vagy talán a Juhász Gábor kvartett? – lépett fel a Gödi Jazznapokon, egy kicsi, de annál nagyobb hagyományú nyári jazzhétvégén június 8-án.
A Csodálatos magyar jazz címen kétnapos rendezvényt tartottak a Margitszigeti Szabadtéri Színház kerengőjében és színházában. Már péntek koradélutántól a fiatal tehetségeké volt a színpad.
Háromnapos rendezvénysorozattal ünnepelte a 2014-ben teljesen felújított Várkert Bazár jubileumi kulturális évadát. A VárkertFeszt művészeti fesztiválon május 31-től június 2-ig színes programokkal várták az érdeklődőket a világ egyik legveszélyeztetettebb műemlékéből 10 éve újra a főváros kulturális ékkövévé vált, 1875 és 1883 között épült Ybl Miklós tervezte épületegyüttesbe. A vasárnapi zárónapon a Rendezvényteremben este hét órától a tavaly augusztusban alakult Szakcsi Jazz Egyesületet eddigi legnagyobb szabású koncertjére került sor 23 nemzetközi szinten is elismert, élvonalbeli magyar jazzmuzsikus részvételével.
Ajánlójában találóan írta Pallai Péter, hogy a név alapján bárki azt hihetné, hogy a Harmónia Jazzműhely soron következő péntekesti műsorában egy joviális alpesi jódli művésznőhöz lesz szerencsénk… Ehelyett egy bővérű londoni fekete énekesnőt kaptunk olyan hanggal megáldva, amelyet még a leginkább „befutott” dívák közül sem mindegyik mondhat magáénak, nem is beszélve a briliáns hazai kíséretről! A tavasz utolsó napján nem akármilyen élményt vihettünk haza!
Egy közös projekt keretében tíz tehetséges, fiatal zalaegerszegi énekes lépett fel június 1-én a Nagykanizsai Honvéd Kaszinó tükörtermében. A Kanizsa Big Band és a Pálóczi Horváth Ádám AMI-Zeneiskola közös együttműködése eredményeként Berkes Dániel tanár növendékei varázsolták el a közönséget ezen az esten. Berkes Dániel a megyeszékhelyi zeneiskola mellett a Hevesi Sándor Színház magánénektanára is.
Négy év után újra nagyszabású koncerten, a MÜPA Fesztivál Színházban mutathatta be többségében új, a periódus alatt született kompozícióit az októberben székhelyét Bécsbe áttevő Lamm Dávid. A hazai jazzpaletta egyik legsokoldalúbb, Artisjus-díjjal kitüntetett gitárosa ezúttal az angolszász szlengben a hirtelen gyors távozáskor, sietve lelépéskor, elszökéskor használt „Skidaddle” nevet adta projectjének, amelynek talán a magyarban meghonosodott „télak” a legjobb fordítása. Dávid télakja a hangjegyekhez vezetett, ahol célt érve biztonságban fogalmazhatta kottába gondolatait az elmúlt négy év mindenkiben nyomot hagyott eseményeiről, ahogy a világjárvány alatti karantén, a gazdasági bizonytalanság, a terror és a háború közepette a zenevilágába utat talált.
A lengyel jazzélet a mi régiónk kánaánja, egymást érik a jazzfesztiválok, még a kisebb városokban is vannak jazzklubok, és a lengyel jazz-zenészek valóban világhírnévre tettek szert. Krakkó, bár nem főváros, de mégis minden nap szól jazz-zene több helyen is.
Április 26-án a Hunyadi téren, a Jazz World Photo díjnyertes képeiből válogatott kiállítással, majd másnap a Gellérthegyen a kurátori zenekar korahajnali koncertjével indult, és az Erkel Színházban, a Wooten testvérek fellépésével zárult a harmadik alkalommal megrendezett JAZZFEST BUDAPEST. A koncertsorozat mind a 19 napja a jazz ünnepévé vált, majd-minden kortárs irányzatból bőséges kínálatot kaptunk, a fesztiválzárón ennek a sokszínű zenének talán az egyik legnépszerűbb, igen sokakat vonzó fúziós válfaját ünnepelhettük.
Ha minden, a jazzben használatos hangszer ikonikus előadói közül csak egyet nevezhetnénk meg (trombita: Miles Davis, tenorszaxofon: John Coltrane stb.), akkor a harsona mesterének minden bizonnyal, J. J. Johnsont választaná a jazz híveinek többsége. Születésének centenáriumát ünnepeltük meg egy emlékezetes koncerttel a BJC-ben május 24-én.
Enzo Favata a tavalyi Jazzfest Budapest egyik legemlékezetesebb, Fonóban adott koncertjének köszönhetően került a bakancslistámra, a bőség zavara miatt olykor nehéz döntésekre késztető idei fesztiválon is. Múlt kedden az Olasz Kultúrintézetben lépett fel Szardínia egyik nevezetességét adó, az UNESCO az emberiség szellemi örökségének listájára került többszólamú éneklési módot, az ősi „cantu a tenore” hagyományát őrző énekesekkel. Borbély Mihály újsütetű, találó meghatározását használva, a népi tradíciókba gyökerező, „agrár-jazz” hozta a fesztivál újabb, feledhetetlen élményét.
A Budapest Jazzfest 19 napja alatt fővárosunk 18 helyszínén szólt a jazz, és ebbe az ingyenes szabadtéri koncerteknek helyet adó kerületi önkormányzatok is besegítettek. Sokan a Hunyadi téri fotókiállításon, sokan a Bakáts téri, a Rákóczi téri koncerteken éppen arra járva figyeltek fel a jazzre. Szerencsére szép számban akadtak, akik korahajnalban kizarándokoltak a csodálatos élményt adó fesztiválnyitóra, és még többen, akik a Városháza parkban ünnepelték a Nemzetközi Jazznapot. Vasárnap, a fesztivál utolsó szabadtéri koncertjén először Péch Lóránt triója, majd Borbély Mihály Batyuval, Lőrinszky Attilával és meglepetés vendégeivel fantasztikus hangulatot hozott a Liszt Ferenc térre.
Olvasóink közül (remélhetőleg) már többen is „kiszúrták”, hogy rendszerint minden hónap második keddje után beszámolót olvashatnak tőlem a MAO kisegyüttese által felidézett jazztörténeti fontosságú „legendás jazzalbumok” feldolgozásáról.
H | K | Sze | Cs | P | Szo | V |
---|---|---|---|---|---|---|
20
Dátum :
2020. szept. 20.
| ||||||